Megnyertük a drogháborút

Aki akárcsak általános tudással rendelkezik a drogokról, illetve az az ellene folytatott háborúról, pontosan tudja, hogy ez pont olyan reménytelen küzdelem, mint a XX. század eleji alkoholtilalom volt az USÁ-ban. Az amerikai döntéshozók kénytelenek voltak belátni, hogy a prohibíció alatt nemhogy csökkent volna, hanem egyenesen nőtt a alkoholfogyasztás az Államokban. Melléktermékként kialakult a szeszcsempészet bázisán a szervezett bűnözés. A kudarcot látva azzal magyarázták, hogy lehetetlen tilalmat bevezetni egyetlen országban, ha a többiben szabadon forgalmazható a szesz. A második vh után ezért ügyes nemzetközi szerződésekkel elérték, hogy a drogháború világméretűvé vált. (Lásd a prostitúcióra vonatkozó nemz. egyezményeket.) A drog elleni háború Nixon elnöksége alatt nyerte el nagyjából mai formáját. Azóta eltelt mintegy 40 év... az eredmény ismert. Melléktermékként ma már az egész világon működik a drogkereskedelem bázisán a kemény, szervezett bűnözés. Bizonyos anyagok droglistára tételével iszonyú veszélynek van kitéve a fogyasztó, hiszen a terméket ellenőrizetlen körülmények között készítik. A hatalmas hasznot pedig nem az államok, hanem a bűnözők fölözik le. Tévhit, hogy a drogok ellenőrzött előállítása és forgalmazása esetén több ember élne vissza vele, mint a legálisan forgalmazott szerekkel. Alkoholt fogyasztani szabad, mégsem mindenki alkoholista. A szerek fogyasztóinak viselkedése (szerhatás) sem indokolja a tiltást, hiszen a részeg ember képes "énidegen" cselekedeteket végrehajtani. Ez jóval kevésbé jellemző a drogot használókra. Ugyanez igaz, ha a fogyasztó egészségügyi károsodását vesszük górcső alá. Ebben az összevetésben is beigazolódik, hogy az alkohol ártalmaival legfeljebb a nikotin lehet versenyképes. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy az illegális drogok feltételezett legális fogyasztása nem ártalmas a szervezetre. A szerfüggőség (és itt irreleváns, hogy legális, vagy illegális szerhez köthető) nagyon komoly pszichológiai betegség, egyes felmérések szerint a felnőtt populáció egyharmada szenved tőle. Primitív álláspont, hogy a függő tehet a betegségéről, hiszen komoly genetikai kapcsolat mutatható ki a szerfüggők között. Ilyen alapon a súlyos keringési betegségben szenvedők, vagy éppen a cukorbetegek egy részét is ki kéne zárni a nem fizető egészségügyi szolgáltatások igénybevételétől, ha pl saját hibájából nem tartja be a szükséges diétás és életmódbeli előírásokat. A tiltott gyümölcs jól ismert szindrómája pedig a pont a fiatalságot teszi ki felesleges egészségügyi kockázatoknak az értelmetlen drogháború. Valószínűsíthető, hogy az USA fogja megtenni az első lépéseket a legalizáció felé. Ennek időpontja nem ismert, de emlékezhetünk, a homoszexualitás büntetőjogi üldözésének megszűnésére, holott üldözésének indoka kísértetiesen hasonló volt. (Megrontja a fiatalságot, negatív mintát mutat nekik stb.) Valószínűleg érdemesebb a társadalmat a kölcsönös egyéni felelősségvállalásra alapozni, mintsem irracionális tabukat állítani az emberek elé.

Most hallottam a híradóban, hogy 150.000 Ft-ra büntettek meg egy kocsmatulajdonost a fináncok, mert a kocsma területén, lehajítva az asztalon találtak egy 15 szál cigarettát tartalmazó cigarettásdobozt. Kókemény. Ja és úriemberek voltak, mert a felső büntetési tétel 150.000/szál. Jujj. Drogot meg ott vesz egy gyerek, ahol akar. Lehet, hogy hülye vagyok, de ezt én g*ciségnek tartom mind a törvényalkotók, mind az azt alkalmazni hajlandók résziről. Megadóztatni minden szart, ami rombolja az egészséget: Cigarettát, alkoholt, drogot, prostitúciót, játékgépet!

ez nagyon hülye. hát még az mekkora hülye aki el is hiszi... úristen aki egyszer lenn jár az éjszakában rájön mekkora baromságot hazudoznak itt

ez nagyon hülye. hát még az mekkora hülye aki el is hiszi... úristen aki egyszer lenn jár az éjszakában rájön mekkora baromságot hazudoznak itt