Ez nem Norvégia

„Ilyesmi nálunk aztán nincs; bár a fergeteges többséggel regnáló pártunk és kormányunk ugyancsak nagyon utálja a baloldalt, hát még a marxistákat, legfeljebb olyanokat üzen nekik, hogy többet ártanak, mint az árvíz a sáskajárás, a tatár meg a török dúlás együttesen. És hozzáteszi, ezek a marxisták nem is magyarok, hanem valami söpredék (céloznak is rá, hogy majd jó ki lesznek söpörve).

De azért nekünk nincs tömeggyilkoló neonácink. Nekünk be kell érni azzal, hogy cigánylakta falvakban egyenruha-félés alakok sok százan vonulgatnak és kórusban ordítják, hogy megdögöltök koszos cigányok. Aztán, talán a vonulgatásoktól nem egészen függetlenül, csak eldördülnek azok a lövések, jól felkészült kis csapat tucatnál több támadásban saját házuk kapujában, rosszabb esetben saját ágyukban gyilkol meg cigányokat, öreget, asszonyt, kisgyereket.

Nálunk féldilis neonáci nincs, csak a cigánygyilkosságokat mentegető közvélemény van. És nekünk olyan humanista jobboldali sajtónk van, amelynek sztártollnoka azon kesereg, hogy 1919-ben milyen kevés baloldalit vertek agyon meg ástak el derékig a földbe. A társa meg abban jeleskedik, hogy lezsidózza világhírű művészeinket (meg minden balodalit).”