Lassú felzárkózás

„Mintha a hazai döntéshozók nagyon-nagyon megfeledkeznének arról, hogy jelenleg a magyar gazdaság hibernált állapotban van. Szinte minden az exportra épül, ami nem lenne baj, ha a kis cégek, egyéni vállalkozások is szállíthatnának a külpiacokra. Tehát hiába alacsony az államháztartási hiány, ha a magyar gazdaság teljesítménye nem növekszik, a munkanélküliségi ráta pedig magas szinten bereked, a termelés igen alacsony, mint ahogy a foglalkoztatás is. Nem érthetünk tehát azokkal együtt, akik azt vallják: Magyarország jelenleg előnyös pozícióban van. (...)

Ezzel együtt arra ösztökéljük a kormányt, hogy a Széll Kálmán-terv kapcsán legyen következetes. Ne engedjen az ilyen-olyan társadalmi oldalak zsarolásának, a reformokat ugyanis tovább nem lehet elodázni. A kormány eddigi működése a pénzügyi-gazdasági egyensúly helyreállításának, illetve megőrzésének a jegyében telt, a továbbiakban a kilábalás korszaka jöhet – ez azonban jelentősebb változtatások nélkül nem megy. Amúgy érdemes rápillantani Magyarország úgynevezett konzervatív felzárkózási tervére – viszonylag magas munkanélküliség háromszázalékos gazdasági növekedéssel –, amely az elemzők szerint a reális célkitűzés.

Vagyis annyira be van szorítva a kormányzat a külső és az öröklött helyzetbe, hogy a nagy léptékű átalakításokkal is csak lassú felzárkózás várható. Vagy legalább remélhető.”