Inkább itthon szexeljen a gyerekem, a szomszéd szobában

„Természetesen tisztában vagyok a szex, a drog és alkohol veszélyeivel. Ezért, bár tiltani nem tudom és nem is akarom, magát a folyamatot nagyon is szeretném ellenőrizni. Vagy mondjuk inkább úgy, minőségbiztosítani, csökkenteni a kockázatot. Ez pedig egyetlen módszerrel lehetséges, ha tudom, mikor, mi történik a gyerekeimmel. A kamaszkor beköszöntével azonban a szülők jelentős jelentős hányada kimarad az információáramlásból. Egy részüknek a gyerek egyszerűen nem mond el semmit, mert tudja, vagy sejti, hogy úgyis csak tiltás, büntetés lenne belőle. Más részük tudatosan lép ki a kommunikációból, mert kínosnak, kényelmetlennek találja a szexről, drogról, piáról szóló beszélgetéseket. Nem tudom eldönteni, melyik az ostobább szülői viselkedés, de az biztos, hogy mindkettő eredménye azonos: a gyerek magára marad. És nem tud, nem mer felnőtthöz fordulni, amikor késik a menstruáció, hallucinál vagy már két órája hány a vécében.( ...)

Ezért jobb, ha a gyerek otthon szexel, engedéllyel iszik, ha fizetjük az óvszert, veszünk normális minőségű piát a fesztiválra és nincs büntetés a drogozásért sem (mármint szülői). És közben folyamatosan hangoztatjuk, mennyivel fontosabb a párkapcsolat a szexnél, és megfelelő módon elmagyarázzuk neki az alkohol és a drog veszélyeit - közhelyek nélkül, őszintén. Esetleg példát is mutathatunk fentiek tekintetében, elég jól működő módszer hosszú távon, de érdemes korán elkezdeni. Ám aki azt hiszi, pusztán tiltással bármit is megakadályozhat, annak valódi terrort kell alkalmaznia és még akkor sem lehet biztos az eredményben.”