Előre kurvák, gengszterek

„Mostanában erősek vagyunk. Osztjuk a kokit meg a sallert, nem ijedünk meg holmi Európától vagy Amerikától, se sztrájktól, se tüntetéstől. Senkitől. Kivéve a dohánylobbit. Az ugyanis erősebb a Nemzeti Ügyek Kormányánál. A történelem furcsa fintora, hogy a kormányt, amely világhatalmakkal mert szembeszállni, éppen a dohánylobbi gyűrte le. Pedig hány hadosztálya van a dohánylobbinak? Egy se. Csak dohánya van neki.

A történet röviden annyi, hogy volt egy törvényjavaslat, amely fokozatosan emelte volna a cigaretta adóját, így rövid távon húszmilliárd forint bevételhez juttatva a költségvetést, hosszú távon pedig ösztönözve a leszokást. Ez a terv szépen végig is gurult a törvényalkotó gépezeten, hogy aztán a célegyenesben az Alkotmányügyi Bizottság ügyesen kisatírozza. Az Alkotmányügyi Bizottság neve még a megveszekedett ellenzékiekben is némi önkéntelen tiszteletet kelt, elvégre az alkotmány fontos és szent dolog. Az azzal foglalkozó testületet mégse úgy képzeljük el, mint egy kalózbandát.

Viszont igazából egy kalózbandát sokkal ügyesebbnek képzelek, mint ezeket a nyomorult alakokat. De még a cigány tolvajt is úgy ábrázolják a viccek, mint aki kitalál valami furmányos magyarázatot arra, hogy miért lopta el a lovat. Ezek erre sem vették a fáradságot. Inkább azt vallják be, hogy a feladatukra tökéletesen alkalmatlanok, mert ők is érzik, hogy a másik lehetséges megfejtés az ormótlan korrupció.”