Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Egy munkaadó blogjában sérelmezi, hogy a „hivatalos vallás ürügyén” pénzt húznak ki az ő zsebeiből. Hahó, nem csupán munkaadó és munkavégző viszonylat létezik.
„Az európai példák pünkösddel kapcsolatban egyébként elég változatosak, az olaszoknál nem munkaszüneti nap (december 8., Szűz Mária szeplőtelen fogantatása viszont igen), a németeknél pedig, ahogy nálunk sem, nem kell pünkösdhétfőkön dolgozni. És a változatosság tényét még tovább terjeszthetjük szerte a vén kontinensen: az európai példák minden nemzeti ünneppel vagy munkaszüneti nappal kapcsolatban elég változatosak. Magyarország utóbbi tekintetében valahol a középmezőnyben leledzik, sem nem sok, sem nem kevés a többiekhez képest ezeknek a napoknak a száma. Tizenkét ilyen napunk van jelenleg, s egyelőre ne is legyen se több, se kevesebb. No de: »Ha majd a bőség…« Szóval ha máskor kifejezetten zászlónkra tűzendő az európai példa, akkor ebben az esetben ezt gyorsan felejtsük el, s maradjunk a nemzeti konszenzusnál, az valahogy értelmesebb: mármint hogy az európai nemzetek önmaguk gyönyörű változatosságát hirdetik, amikor ilyetén ünnepeikről van szó.
Mindennek ellenére egy ungarische munkaadó, aki magát Medwének nevezi, sérelmezi blogjában, hogy ilyenkor a »hivatalos vallás ürügyén« nem kevés pénzt húznak ki az ő zsebeiből. (A hivatalos vallás itt ateistáknak: a keresztény egyház.) Mármint Medwééből, a munkaadóéból, mondván, dolgozóival nem tud dolgoztatni, hiszen azok éppen hesszelnek. Nyilván Medwe maga az egyszemélyes hipermarket. Innen üzenjük neki, hogy hahó, nem csupán munkaadó és munkavégző viszonylat létezik, az túl egyszerű lenne, ilyen egyszerűséggel hangyának neveznének bennünket, az egyetlen (!) főnököt meg királynőnek, s nem teremtettünk volna embernek. Viszont embernek teremtettünk, s jóval több eszünk van annál, hogy csak dolgozzunk, s még valami: megadatott nekünk – nicsak, éppen pünkösdkor, az egyház születésének napján, a Szentlélek egyesítő ereje által, mondá a pap majd minden szentmisén –, hogy belássuk, csak együtt tudunk működni, alles zusammen. És nicsak, az ember is képes arra, amire a hangyák: társas lényként élni, még ha társait olykor nem is érti kristálytisztán, mint most speciel mi Medwét, a munkaadót.”