Orbán kijátssza a kínai kártyát, ám kísért a múlt

Elítélem a han kínai etnikai hegemóniát és diktatórikus expanziót! De (!) egy magászsíntű vedéglátás és baráti látogatás alkalmával ki kell zárni minden aktuálpolitikai és a vendég belügyeinek kérdéseit taglaló megnyilvánulást. Még akkor is ki kell zárni, ha annak súlyos igazságtartalma van. Mert a vendéglátás udvariassági szabályai ezt megkövetelik. Különösen egy olyan ural-altáji-turáni néptől követelik meg, amilyen a magyar! Tehát nem egy magas szintű látogatást, vendégfogadást kell felhasználni, -az udvariassági szabályok felrúgásával- arra, hogy a vendég belpolitikai anomáliáit kipellengérezzük. Ez nem az a hely és nem az az alkalom! Hatékonysága nulla viszont a Magyarországra látogató vendég számára érzelmi kérdés és maradandó sértés. Amikor a Kínai külügyminiszter látogatott Magyarországra én voltam az egyik fő ordítozó és tiltakozó a követség előtt. Ujgur testvéreinkért és a tibetiekért tüntettem. Öblös, a követség emeleti ablakain is behatoló hangom egy szakasz rendőrt csalt hatókörömbe. Az igazolás alatti szünetet kihasználva újult és még nagyobb hangerővel folytattam. Már többször leírtam, hogy elítélem a han kínai etnikai expanziót és hegemóniát. De ez az alkalom, most nem erről szólt! Ez a magas szintű látogatás most a magyar érdekekről szólt, amely minden esetben és mindenki előtt prioritást élvez. Mert, ahogy a mártír Bajcsy-Zsilinszky Endre is mondotta egykoron. "magyarságomért az ördöggel is cimborálok, de ha kell akkor magyarságomért az Istennel is szembeszállok". Az események menetét mindig azoknak a dolgoknak kell meghatározniuk, amelyek a magyarság érdekeit előrébb viszik. Ezt tudniuk kellene a magyarországi tibetieket patronáló liberális, transz-nacionális, kozmopolita csoportoknak is. Azoknak, akiket a palesztin arab ügyek melle nem igen látni mozgolódni és zászlót lengetni Budapest utcáin. Élek a gyanúperrel, hogy ez a tiltakozó akció valamiféle szolidaritással leöntött cirkusz lett volna " kibaszok én veletek Orbán, meg a kínai vendégeiddel" dramaturgia szerint előadva. Ez a látogatás most NEM (!) a tiltakozásról szólt! Különösen nem akkor, amikor Kínában jelenleg, semmihez nem fogható hatalmas magyar képzőművészeti kiállítás van. Amelyet az urbano-liberális magyarországi transz-nacionális értelmiségi elit azért támad, mert "túl magyar". Megint eszembe jut a vak Izsák esete Jákobbal. Azzal a Jákobbal, akiből később Izrael lesz. Aki karjára tekerve a szőrös kecskebőrt azt az érzetet keltette az öreg vak apjában Izsákban, mint ha Ő lenne Ézsau, az elsőszülött fiú. Nos ezek a liberálisokká vált utódok ez esetben nem a kecskebőrt tekerték a karjukra, hanem a Tibet melletti szolidaritás szólamát. Mi erre azt mondjuk, mint ahogyan az öreg Izsák is mondotta vala " a kéz az Ézsaué, de a hang Jákobé". Mazel tov!

Szabó Máté menjen a....Tömegek nem tudják hol van Tibet, eszik vagy isszák, de most véresre rojtosodik a szájuk a nagy aggódásban.Ha van undorító ezekben a liberális elmeháborodttakban akkor ez a szenteskedő képmutatás az. Sebők, mint Richard Gere mindjárt áttér a lámaizmusra. Egyébként miért nem mennek ezek Tibetbe? Jót tenne nekik a magaslati levegő, a hágók meg télen járhatatlanok, így végre megszabadulnánk tőlük.

Már a címtől rosszul vagyok: kínai kártya... A tipikus ballibsi szókészlettől, csak ettől ments meg, Uram, minket!

Ez tisztán a bizniszről szól, pajtás! És ha rontja a biznisz esélyét az, hogy a páncélautóból a "kínai elvtárs" esetleg bárhol meglát egy tibeti zászlót, akkor cselekedni kell. Ennyi. Ma kurvára sokba kerülhet egy tibeti zászló és mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy kioktassuk a "kínai elvtársakat". (Úgyis lepattan róluk mindenfajta kritika, mint festék a rozsdás mérleghintáról, másrészt meg sértődötten fogják a milliárdnyi jüant és viszik máshová...) Nem örülök, hogy így van...de így van! Egyébként meg mindig halálra idegesít a belvárosi (ál)értelmiség Tibet-siratása, miközben ugyanezeknek soha egy szavuk sincs a határon túli nemzettestvéreinket naponta ért jogsérelmek miatt!