Az Éden Hotel és a GDP

„Elnézve ezt a játékot, az jutott eszembe, hogy megint kiderült: a magyarok nem bíznak egymásban, legalábbis egyáltalán nem annyira, mint a norvégok, akik között élek. Makroközgazdászként rögvest le is vontam azt a messzire mutató következtetést, hogy többek között ezért is magasabb a norvég nemzeti össztermék, a GDP a magyarénál. Hamarosan meg is erősödött a gyanúm: Norvégiában ugyanez a műsor (itt éppen Paradise Hotelnek hívják) már a második évadon is túl van, és a nyertes pár mindkét alkalommal a végsőkig kitartott egymás mellett, a közös nyeremény tehát nagyobb lett, mint ha egyéni stratégiát választottak volna. Igazolva éreztem elméletemet: lám, a norvégok jobban megbíznak egymásban, mint a magyarok, és a GDP-jük is magasabb.

Kicsit komolyabbra fordítva a szót, érdemes azon elgondolkozni, hogy mi is lenne az optimális megoldása ennek a bizalomjátéknak. (...) Ha a pár tagjai egyáltalán nem bíznak egymásban, akkor a játékelméletben használt nem együttműködő modell egyensúlyi helyzete (non-cooperative equilibrium) az, ha már a legelején kicsekkolnak. Vagyis ebben az egyensúlyban senki nem nyer semmit. A skála másik véglete a teljes együttműködés esete, amikor a pár tagjai kitartanak egymás mellett, és a végén felezik a 25 millió forintos fődíjat. Egy házaspár például valószínűleg együttműködne: maximalizálnák a közös jólétet, és a legeslegvégéig bíznának a kettős erejében. Így tehát, ha a pár együttműködik, akkor közösen 25 milliót nyernek. Az egyéni jólét maximalizálása esetén a nem együttműködő modell egyensúlya viszont az, hogy senki nem nyer semmit, így az egyéni és a közös jólét is csökken.

Fordítsuk le ezt a hasonlatot a gazdaság egészére, amelyben emberek nagy közössége számtalan hasonló játszmát folytat le nap mint nap. Ebben a gondolatmenetben az előállított összérték, magyarul a GDP annál magasabb, minél több játszmát vezérel a teljes bizalom. A makroökonómia tudományában egyre gazdagabb irodalma van ennek. Tudósok sora mutat rá arra, hogy a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb eleme a bizalom. Kenneth Arrow, Nobel-díjas amerikai közgazdász például így ír erről: »Gyakorlatilag minden kereskedelmi tranzakció magában foglalja a bizalom valamilyen fokát... Kijelenthetjük, hogy a gazdasági elmaradottság egyik oka a kölcsönös bizalom hiánya.«”