„Az már egy másik kérdés, hogy mennyire cinikus hatalomtechnikai húzás volt [Orbán] részéről egyáltalán Hoffmann Rózsát államtitkárrá emelni. Rossz, nagyon rossz a diákoknak, szülőknek és pedagógusoknak - de számára igazi win-win szituáció. Minden kellemetlen érzet, minden negatív értékelés a semjéni pszeudo-párthoz, annak államtitkárához kapcsolódik, és a hátország nélküli Hoffmann bármikor kipenderíthető a kormányból. Mind hálásak leszünk majd Orbánnak (igen, én is), ha a növekvő társadalmi elégedetlenséget érzékelve ezt meglépi. Ha azonban a meccs Pokorni vereségét hozza, Orbán akkor is nyer: a már a kormányalakításkor is stratégiai okokból mellőzött alelnök nem tud újabb pozíciókat fogni, és még egyértelműbb lesz, hogy ki a főnök. Ha elbukik Pokorni útkeresése, elbizonytalanodnak a hasonló terveket dédelgetők is.
Kár, hogy ennek a hosszan elnyúló taktikázásnak vannak egyértelmű és szükségszerű vesztesei is. A már említett diákok, szülők és pedagógusok ugyanis minden egyes bizonytalanságban töltött nappal, a szakmai érvek helyett pártpolitikai és személyes meccsek által formálódó, egyre furább mutációkat beemelő oktatáspolitikával egyre rosszabb helyzetbe kerülnek. Folyamatosan csúszik a közoktatás és felsőoktatás átalakításának (hovatovább: megmentésének) elindítása, de közben a felpörgetett fiskális szemlélet (brutális megszorítások vannak, mondjuk ki) és az egyházi iskolák szteroiddal tömése okán egyre több iskolát zárnak be, vagy dobnak át az egyházaknak. Miközben Hoffmann Rózsa és az alárendelt infrastruktúra ráér arra, hogy a Fidesz Etikai Bizottságához részletes sajtógyűjtést nyújtson be Pokorni »viselt dolgairól«, mely paksamétában az államtitkár asszony színes kiemelővel jelöli meg a különösen nehezményezett részeket (mire nem jó a pártállami minisztériumi előélet!), addig elfelejtkeztek olyan apró-cseprő dolgokról, mint a következő tanév menetrendjének meghirdetése.
És igen, azért van ilyen rohadt büdös ma Magyarországon, mert kereszténydemokratává átöltözött, volt MSZMP-s minisztériumi káder kenegeti egymásra, amit eltakarítani kéne. Tényleg, a franc se akart Pokorninak drukkolni, de Hoffmann Rózsa kinevezésével, majd egyéves államtitkári dúlásával sikerült olyan mélyet meríteni az emésztőgödörből, hogy ahhoz képest a fideszes politikus józansága igazi virágillatként hat.
Úgyhogy hajrá Pokorni!”