A félelemben élő, a befolyásolható bíró nem bíró többé

„A váratlanul előhozott nyugdíjügynél súlyosabb következményei lehetnek, ha az igazságügyi tárca személyzeti hatásköröket kap. Gondoljunk csak arra, hogy a bírósági vezetők kinevezésével vagy felmentésével bizonytalanságban, félelemben lehet tartani embereket.

A félelemben élő, a megvesztegethető vagy előnyök kilátásba helyezésével befolyásolható bíró nem bíró többé.

Mégis azt állítom: ha egy politikus bírósági vezetőket nevezhet ki és mozdíthat el, annak lehet kockázata.

Határozott álláspontom, hogy a bírósági önigazgatás európai alapérték. Ahol a demokrácia helyzete bizonytalan és a közjogi kultúra alacsony szinten áll, s ezért nagy a kísértés, hogy a politika befolyást gyakoroljon független intézményekre, illetve túlterjeszkedjék saját természetes mozgásterén, ott még inkább alapérték. Ez leginkább a miénkhez hasonló fiatal demokráciákra igaz és a Velencei Bizottság álláspontja szerint ezekben az országokban kifejezetten kívánatos, hogy az igazságszolgáltatás vezetőinek kinevezéséről a végső szót olyan testület hozza meg, amelyekben a bírák többségben vannak. Ugyanakkor hadd tegyem hozzá: a 27 uniós tagállamból 19-ban működik valamilyen önigazgatási rendszer, s egyre több ország választja ezt a megoldást, ami a bírói függetlenség fontos garanciális eleme. Ha ugyanis a személyzeti döntéseket politikus vagy a politika által kijelölt személy hozza meg, bármilyen korrekt is az eljárás, a kinevezett független bíró is „politizálódik”. Az persze mindezek ellenére egyértelmű, hogy egyetlen ilyen bírósági önigazgatási szervezet sem vonulhat elefántcsonttoronyba, s nem lehet akadálya a nyilvánosságnak, az átláthatóságnak és az ellenőrizhetőségnek.

Amúgy korábban ezt is az OIT fejére olvasták. Egyébként ön szerint az igazságszolgáltatás milyen gondjaira kellene megoldást találni?

A hatékonyság, az ítélkezési munka minősége változatlanul javításra szorul. Ugyanakkor néhány akut problémára kellene megoldást találni, ilyen például a Budapesten és Pest megyében kialakult helyzet: a bírák terhelése mindkét helyen elviselhetetlenül nagy, és emiatt az ügyek átfutási ideje elfogadhatatlanul hosszú. Tarthatatlan, hogy a Fővárosi Bíróság egyetlen nehezen irányítható és szinte átláthatatlan bírósági monstrumként működik immár hosszú évtizedek óta. Mi indokolja, hogy Budapesten kell működtetnünk Európa legnagyobb bíróságát? Tarthatatlan az is, hogy az igazságszolgáltatás költségvetési támogatása 2004 óta egyetlen fillérrel sem nőtt, és emiatt sok helyen elképesztőek a viszonyok. Mindenekelőtt el kellene dönteni olyan alapkérdéseket, hogy mit várunk az igazságszolgáltatástól.”