Korán-gyújtogatás és Biblia-égetés

„Hogyan lehetséges az, hogy miközben a Korán-gyújtogatás óriási visszhangot keltett, néhány iszlámkritikus blogon kívül alig akadt média, amely legalább megemlítette volna, hogy Iránban százával égetik a bibliákat. Egy nemzetközi emberi jogi szervezet, az IGFM szerint csak február 8-án Iránban a Forradalmi Gárda emberei úgy 300 perzsa nyelvű Szentírást égettek el nyilvánosan – mi, közép-európaiak persze jól emlékszünk, mely korszak nyitánya volt a nyilvános könyvégetés. Azt is tudni lehet, hogy Pakisztánban szélsőségesek évek óta égetnek bibliákat - ez mégsem veri ki olyan szinten nyugaton a i biztosítékokat, mint egy amerikai extrém szekta hatásos PR-akciója.

A Terry Jones tiszteletes által vezetett Dove World Outreach Center két héten át »vizsgálta« a muszlimok szent könyvét, azt »elítélte«, a »halálos ítéletet« pedig március 21-én hajtotta végre, amikor is egy emberük egy floridai templomban kerozinnal leöntötte, majd meggyújtotta a Korán egy példányát. A nyilvánvalóan klinikai esetnek számító Jones és köre már eddig is mérhetetlen károkat okozott annak az ügynek, amelyet állítólag szolgálni akarnak, az iszlám bírálatának, hiszen elég elővenni ezt a mérhetetlenül ízléstelen és otromba akciót, máris egy kalap alá vehetők Jonesék az iszlám hiteles, liberális, demokratikus, világi bírálóival (pl. Ayaan Hirsi Ali, Pim Fortuyn, Geert Wilders, Thilo Sarrazin). A nyugati civilizáció  természetesnek tartja, hogy – a többi valláshoz hasonlóan – az iszlámot sem kell megkímélni a bírálat bármely formájától; ha ez nem így volna, ha az érintettek érzékenységére tekintettel az iszlám vagy bárki más előjogokat élvezne, nem élnénk szabad társadalomban. Még egyszer: kritikáról beszélek, nem kisebbségek elleni aktív gyűlöletkeltésről.”