Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Amikor két kicsi lego sikeresen összeáll
2011. április 01. 11:02
Az MR2 Petőfi Rádió az utóbbi hónapban az elmúlt tíz év legjobb zenéit kereste, amelyre a hallgatók szavazhattak.
2011. április 01. 11:02
„A bejegyzésem apropója egy jópofa történet. Az MR2 Petőfi Rádió az utóbbi hónapban az elmúlt tíz év legjobb zenéit kereste, amelyre a hallgatók szavazhattak. Meg is született a top 100, s a hétvégén visszaszámlálva lejátszották őket. A műsorvezető a 15. helyezettnél megakadt, mert a Fluor nevezető hiphop/rapper srácot a rádió sosem játszotta, „Mizu” című száma (bizonyára a fiatal popéhes generáció voksainak köszönhetően) mégis eme előkelő helyen landolt. Azóta a rádió beszerezte a dalnak egy »rádió-kompatibilis« jazz-változatát a Kesh nevű formációtól, amelyet sikerrel le is játszik, és valljuk be, rá sem ismerünk az eredetire! Vagy… biztos, hogy ez még mindig az eredeti? Hát hogy is van ez?
A két zene összehasonlítása szerzői jogi értelemben is izgalmas eszmefuttatás. Vegyük az eredeti »számot«, ami legtöbbünkben azt a kérdést veti fel: ez most komoly…? Aztán rögtön utána hallgassuk meg a szövegében és dallamában megegyező, de előadásmódjában, hangszerelésében, stílusában, mondandójában teljesen eltérő, érettebb adaptációt.
Természetesen a szerzői jogi szabályok szerint koncerten bármely együttes bármilyen dalt (miután persze a szervező megfizette a koncertjogdíjat) eljátszhat, s eközben újrahangszerelheti, valamint a művészi produkció során személyiségéhez, az együttes stílusához illesztheti a dalt – ehhez nem szükséges az eredeti szerző engedélye. Ha az előadást rögzítik is, akkor az így létrejött »számot« már szigorúbban ítéljük meg, hiszen a koncertre jellemző élőzenés rögtönzés iránti – egyébként inkább szokásjogi – engedmény nem él. Alapvetően azt kell tehát vizsgálni, hogy az adaptáció az eredeti műhöz képest tartalmaz-e olyan fokú egyéni-eredeti alkotómunkát, olyan kreatív »pluszt«, hogy azzal lényegében új mű jön létre. (A zeneművek újrahangszerelésének és átdolgozásának pontos elhatárolásához ld. még az Szjszt. 18/10. döntését)
Jogászként és rádióhallgatóként is megállapíthatom, hogy a Mizu esetében a Kesh együttes az eredetire építve nemcsak előadóművészként eljátszotta, hanem dalszerzőként át is dolgozta az eredeti dalt. Egyszerűbben: bár a szöveg és a dallamvezetés azonos maradt, minden más annyira eltér az eredetitől, hogy nem csak egy koncertvariáns, hanem egy önálló életet élő sláger született.”
Nem Krausz Ferenc írása lesz az, amire a mostani kormánypárt felbőszült támogatói odafigyelnek
A higgadtabbak azért talán igen.
A szabósegéd is megoldotta
Jut eszembe, az ÁVH (mely 1948-ban épp ilyentájt, szeptember elején alakult) vezetőjének, Péter Gábornak sem volt jogi végzettsége.
Ebben a kérdésben teljes súllyal és mellszélességgel, a lehető leghatározottabban, minden kétséget kizáróan a drága Miniszterelnök Úr mellett állok
Szeretném jelezni.
Tudom, hogy sem magamnak, sem Unger Annának nem teszek jót azzal, ha a leköpdösése helyett tisztességes, tárgyilagos elemzésben kívánom részeltetni
De azért megpróbálkozom ezzel ismét.
Főleg a kormánypárt felajzott és csalódott hívei támadják leginkább egy olyan mondatért, amelyben egyébként teljesen igaza volt
Helyes, hogy hűteni próbálta azokat az elvárásokat, amelyeket felelőtlenül korbácsoltak fel a kampányban Magyar Péterék.
Összesen 13 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Tzintzorgee
2011. április 02. 09:46
A baj csak az, hogy az a Fluor nevű srác egy tinisztár. Hogy ki lesz sztár az internet korában, azt már nem annyira lehet befolyásolni, mint korábban. Őket jórészt a tinik maguknak választják, nem lehet a szülők ízlésének megfelelő zenéket rájuk nyomni. Az sem számít, ha bizonyos rádiók nyomják, mások meg nem. Ez a szám sláger lett, és ez független a zenei értékétől. Azon lehet fanyalogni, hogy ez a mi ízlésünknek nem felel meg, de hogy része a tömegkultúrának, az vitathatatlan. A szavazás meg azt mutatja, hogy az MR2 minőségibb zenét fogyasztó hallgatóinak az ízlésébe ez belefért, sőt! Úgyhogy kedves szerkesztők, kritikusok, tudomásul kell venni, a hallgatók jó része már csak ilyen. Néha a "selejt" is tetszik nekik. "A művészet nem az életet, hanem a nézőt tükrözi " mondta Ocar Wilde. Amilyenek mi vagyunk, hallgatók, olyan lesz a nekünk szánt zene is....
Válasz erre
0
0
mrwolf
2011. április 01. 17:50
Köszönet a szerzőnek, hogy megismertetett ezzel a Fluor nevű kulturikonnal, kell ez nekem a Zeitgeist inhalálásához. Persze nem kattintottam volna rá, ha nem lett volna a dögös fénykép.
Még annyit azért, hogy a jazzverzió is elég szar, viszont azt 32 ezn látták a Youtube-on, az eredeti meg 3,5 millió letöltésnél jár. Ez utóbbit most egy kicsit emésztenem kell...
Válasz erre
4
0
Sarti/Orange
2011. április 01. 16:05
Én meg szerelmes vagyok ha úgy van, és általában úgy van... (Ha őt meglátom...)
Hajaj.
Válasz erre
4
1
elfelejtette
2011. április 01. 15:43
?
És?
Válasz erre
5
0