„De amikor már minden lényeges meg lesz írva Arhipelágról, úgyhogy mindenki olvashatja; mindenki értheti, akkor is kétséges lesz, meg tudják-e érteni a kívülállók, milyen volt a mi ún. szabad világunk, Arhipelággal koegzisztáló országunk. Milyen ország lehetett az, mely évtizedeken át cipelte a testében Arhipelágot?
Nekem egy férfiököl nagyságú daganatot kellett cipelnem magamban. Ez a daganat kidüllesztette, eltorzította a hasamat, nem hagyott enni, aludni, állandóan emlékeztetett magára (bár még fél százalékát sem tette ki testemnek, Arhipelág pedig nyolc százalékát tette ki az országnak). De nem az volt a legborzasztóbb, hogy nyomta és eltolta a szomszédos szerveket, hanem az, hogy mérgeket választott ki és küldött szét egész testemben.
Így mérgeződött meg lassanként országunk is Arhipelág mérgeitől. S csak Isten tudja, megszabadul-e tőlük valaha is.