Sólyom László idestova húsz éve megfogalmazott ideája a „láthatatlan alkotmányról” kétséget kizáróan az alkotmányjog óvatosan aktivista felfogását vetítette előre.
„Az alapproblémát az okozza, hogy egy alkotmányos rendszerben az alkotmány a legmagasabb szintű jogszabály, fölötte, legalábbis jogelméleti szempontból semmi nincs. Az alkotmány szövegét pedig az erre hivatott és a kellő felhatalmazással bíró törvényhozó testület fogadja el valamilyen procedurális szabályrendszernek megfelelően. Kétségen felül áll, hogy a kormánypártok kétharmados többsége a mai magyar parlamentben a mai szabályok szerint legitim felhatalmazást ad az alkotmány módosítására vagy éppen egy új alkotmány megalkotására. Ebből le lehet vonni azt a következtetést is, hogy az Alkotmánybíróság már nem is tehet mást, mint hogy a legitim módon megszületett jogszabályt alkalmazza és értelmezi. A demokratikus legitimáció elvéből pedig az következik, hogy akiknek ez nem tetszik, azok gyűjtsenek maguknak akkora politikai támogatást, amely elegendő az alkotmány általuk kívánatosnak tartott korrekciójához. Ezt a politikai szerepet az Alkotmánybíróság nem vállalhatja magára.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
Jövő január 1-jén lép életbe a burkatilalom az országban.
Egy sikertelen támadásban az ukrán védelem FPV-drónokkal összesen nyolc támadó páncélost semmisített meg, a leírás alapján valahol Kupjanszk előtt.
