„A nyugatiak hajlamosak a kategóriákat és törvényeket figyelembe vevő analitikus gondolkodásra, a keletiek pedig a holisztikusra, ők inkább a mintákra és az összefüggésekre fi gyelnek. Egy kínai kultúrpszichológus szerint az egyénre mindkét gondolkodásmód jellemző lehet, azonban a legtöbb emberben az egyik mégis domináns. Ha az egész emberiséget vesszük alapul, kiderül, hogy a legelterjedtebb gondolkodásmód a holisztikus. Ezek szerint az analitikus gondolkodás is a kisebbségre, főként a művelt kisebbségre jellemző, azaz a WEIRD-ekre.
És ez még mindig nem minden. Az erkölcsi érzékünk is szokatlan. Jonathan Haidt amerikai pszichológus szerint az erkölcsösség valamiféle megegyezésen alapuló hallucináció. A különböző kultúrákban elvégzett vizsgálatok is ezt támasztják alá. A WEIRD-ek erkölcsi felfogásában az a furcsa, hogy a hangsúlyt az igazság és az egyéni jogok absztrakt fogalmaira helyezik. Más társadalmak is figyelembe veszik ezeket, ám ott az erkölcsi nézetek sokkal inkább az emberek közösségükkel szembeni kötelezettségeivel és gyakran isteneikkel kapcsolatosak.
Az erkölcsösség egyik alappillére a becsületesség, amit régóta egyetemes emberi tulajdonságnak vélnek. Joe Heinrich kanadai kutató antropológusokkal és közgazdászokkal együtt dolgozva azonban érdekes eredményre jutott különböző kultúrájú emberekkel végzett játékelméleti vizsgálatok elemzése során. A WEIRD-ek itt is kilógtak a sorból. Röviden összefoglalva, az emberek zöme mást tart »fair play«-nek, mint amit ők.
Ezek után nem meglepő, hogy lélektanunk eltér a többségétől. Miután a társadalom hatással van a gondolkodásunkra, a WEIRD-kultúra pedig oly távol áll a fajunk kifejlődésének bölcsőt adó társadalmi berendezkedéstől, nem kéne meglepődnünk különcségünkön. Sokan mégis ebbe a hibába esnek. Ezért a cikk arra figyelmezteti a WEIRD-kutatókat, hogy vigyázzanak saját, illetve a kísérleti eszközeikbe véletlenül beépített előítéletekkel. A standard IQ-tesztekben például lehet olyan kérdés, amelyre az analitikus válasz a helyes, és a holisztikus helytelen. A fentiek értelmében viszont az ilyen kérdésekre az emberek többsége helytelenül válaszol. Az eredmények tanulsága a pszichológusokra nézve, hogy óvatosabban kell öszszeválogatniuk vizsgálati alanyaikat, ha messzemenő következtetéseket akarnak levonni az emberi faj lélektanáról.”