Ki is valójában a csodabogár?

2010. december 19. 11:28

Jonathan Haidt amerikai pszichológus szerint az erkölcsösség valamiféle megegyezésen alapuló hallucináció.

2010. december 19. 11:28

„A nyugatiak hajlamosak a kategóriákat és törvényeket figyelembe vevő analitikus gondolkodásra, a keletiek pedig a holisztikusra, ők inkább a mintákra és az összefüggésekre fi gyelnek. Egy kínai kultúrpszichológus szerint az egyénre mindkét gondolkodásmód jellemző lehet, azonban a legtöbb emberben az egyik mégis domináns. Ha az egész emberiséget vesszük alapul, kiderül, hogy a legelterjedtebb gondolkodásmód a holisztikus. Ezek szerint az analitikus gondolkodás is a kisebbségre, főként a művelt kisebbségre jellemző, azaz a WEIRD-ekre.

És ez még mindig nem minden. Az erkölcsi érzékünk is szokatlan. Jonathan Haidt amerikai pszichológus szerint az erkölcsösség valamiféle megegyezésen alapuló hallucináció. A különböző kultúrákban elvégzett vizsgálatok is ezt támasztják alá. A WEIRD-ek erkölcsi felfogásában az a furcsa, hogy a hangsúlyt az igazság és az egyéni jogok absztrakt fogalmaira helyezik. Más társadalmak is figyelembe veszik ezeket, ám ott az erkölcsi nézetek sokkal inkább az emberek közösségükkel szembeni kötelezettségeivel és gyakran isteneikkel kapcsolatosak.

Az erkölcsösség egyik alappillére a becsületesség, amit régóta egyetemes emberi tulajdonságnak vélnek. Joe Heinrich kanadai kutató antropológusokkal és közgazdászokkal együtt dolgozva azonban érdekes eredményre jutott különböző kultúrájú emberekkel végzett játékelméleti vizsgálatok elemzése során. A WEIRD-ek itt is kilógtak a sorból. Röviden összefoglalva, az emberek zöme mást tart »fair play«-nek, mint amit ők.

Ezek után nem meglepő, hogy lélektanunk eltér a többségétől. Miután a társadalom hatással van a gondolkodásunkra, a WEIRD-kultúra pedig oly távol áll a fajunk kifejlődésének bölcsőt adó társadalmi berendezkedéstől, nem kéne meglepődnünk különcségünkön. Sokan mégis ebbe a hibába esnek. Ezért a cikk arra figyelmezteti a WEIRD-kutatókat, hogy vigyázzanak saját, illetve a kísérleti eszközeikbe véletlenül beépített előítéletekkel. A standard IQ-tesztekben például lehet olyan kérdés, amelyre az analitikus válasz a helyes, és a holisztikus helytelen. A fentiek értelmében viszont az ilyen kérdésekre az emberek többsége helytelenül válaszol. Az eredmények tanulsága a pszichológusokra nézve, hogy óvatosabban kell öszszeválogatniuk vizsgálati alanyaikat, ha messzemenő következtetéseket akarnak levonni az emberi faj lélektanáról.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 36 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Thomas Müller
2010. december 20. 15:39
Platón már 2400 éve is tudott valamit az igazságról: SZÓKRATÉSZ: Úgy vélem, Glaukón, kimondhatjuk: igazságos is úgy lesz az egyén, ahogy az állam. GLAUKÓN: Ez is szükségképp így van. SZÓKRATÉSZ: Gondoljuk tehát meg, hogy közülünk is csak az igazságos és az végezheti el feladatát, akinek lelkében mindegyik rész elvégzi a maga munkáját. GLAUKÓN: Gondoljuk meg! (...) XVII. SZÓKRATÉSZ: Beteljesedett hát eleve gyanított álmunk: alighogy megalapítottuk államunkat, valami isteni rendelés rögtön rávezetett az igazságosság alapjára és mintaképére. GLAUKÓN: Mindenképp így van. SZÓKRATÉSZ: Hanem ez, Glaukón - és épp ez a szerencsénk - az igazságosságnak csak árnyképe volt, hogy tudniillik aki cipésznek termett, az a természet rendje szerint csak cipészkedjék és ne csináljon mást. Az ács meg csak barkácsoljon, és így tovább. GLAUKÓN: Azt hiszem, így van. SZÓKRATÉSZ: Ami igaz, igaz, ilyesminek tetszett az igazságosság, de mégsem az ember külső cselekedeteire vonatkozik, hanem a bensőkre, valójában önmagára és önmaga részeire, amennyiben nem hagyja, hogy lelke részei ne a maguk dolgát végezzék és belekontárkodjanak egymáséiba, hanem valóban jól megveti háza alapját. Uralkodik magán, rendet tart, barátja lesz önmagának, összhangba rendezi lelke három részét önkéntelenül, mint a zenei összhang három húrját: a magasat, a mélyet és a középsőt, és ha még valami közibük esik, azt is összebogozza, és a sokból mindenképp eggyé alakulva, magát mérsékelve és harmonizálva teszi, amit tennie kell, akár vagyonszerzésről vagy testápolásról, akár köz- vagy magánügyről van szó, és mindezekben azt véli és nevezi igazságos és szép tettnek, ami ezt az állapotát megőrzi és építi, bölcsességnek e cselekvést vezérlő tudományt, igazságtalan cselekvésnek az ezt lerontó, tudatlanságnak pedig az igazságtalanságot építő hiedelmet. GLAUKÓN: Mindenképpen igaz, Szókratész! SZÓKRATÉSZ: Jól van! Azt hiszem, nem tévednénk, ha kimondanánk, hogy megleltük az igazságos egyén és állam és a bennük lakozó igazságosság lényegét. GLAUKÓN: Zeuszra! Nem tévednénk. SZÓKRATÉSZ: Mondjuk ki? GLAUKÓN: Mondjuk.
kérdés
2010. december 20. 13:14
Megtudtam a cikkből, hogy minden relatív.
morfondír
2010. december 20. 10:11
Nagyon érdekes írás. WEIRD, mert: western, azaz nyugati, mert művelt azaz educated, mert iparosodott, az az industrialised, és mert gazdag rich, s mert demokratikus democratic (és analitikusan gondolkodó). A hipotézis felvetése önmagában briliáns ötletnek tűnik. Az elmúlt évszázad psychologiai kutatásai valóban szinte csak ezt a réteget érintette, a következtetések pedig szintén innen származnak. Persze a primitív népek psychologiai-ethologiai vizsgálatai sem hiányoztak, csak azt hajlamosak voltunk kuriózumnak tekinteni. Éppúgy, mint az ázsiai vagy arab népekét is. Platón/Arisztotelész és Szt. Ágoston/Szt.Tamás vonalát követve eljutunk Descartes-ig, detronizáltuk Istent. Nietsche-i magasságokba vágytunk. Azóta kószál magányosan a mi egyedi valónk. Isten és az organikus gondolkodásmód elfelejtett módszerei helyett a Humanizmus került a homloktérbe, ez lett a referenciapont. Az Egyedi Ember és annak Szent Szabadsága. Nem csoda, hogy önálló fejlődési útként eljutottunk az ateizmus csúcsaira a kommunizmus és a liberalizmus önmagáért való világmegváltó kényszeréhez. Az, hogy ennek ilyen szocio-psychologiai következményei lettek, igazából nem csoda. Más civilizációkhoz viszonyított eltérően fejlődő gondolkodásmódunk, bár nagyon sok anyagi-technikai haszonnal járt, de végül az egyes ember is és maga a technikai civilizáció is magára maradt. Innen kellene most egy új kezdet. Amikor a tükörbe néztünk és rácsodálkoztunk, hogy a szerintünk "psychologia" zömében csak ránk vonatkozik. Rajta, euro-amerikai civilizáció, előre! Dantéhoz és reneszánszhoz valamint a Rousseauhoz és a Felvilágosodáshoz vissza út már nem vezet, így előre kellene menekülnünk. A kérdés csak az, hogy hogyan és hova? Gratulálok a Népszabadságnak gondolatindító cikkéhez!
Csomorkany
2010. december 20. 09:41
Úgy tanultam, hogy az "igazság"-jelentésű héber szót eredetileg a mérlegekre használták: igazságos az a mérleg, amelyen a súlyok pontosan mutatják az árut. Igazságtalanok azok, amelyek nem. Ez az etimológia arra utal, és ez meggyőződésem szerint érvényes, hogy az igazságfogalmunk valamiféle egyensúlyérzet. Akkor vagyunk igazságosak, ha az akcióink és a reakciónk egyensúlyban vannak. Namost, attól, hogy bonyolult lények vagyunk, sokféle helyzetben kell ügyelnünk az egyensúlyokra, és nem egyformán csináljuk, attól még ez nem valamiféle szubjektív izé.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!