Az ország többsége nem rendszerváltást akart

„Ön is aláírta a tiltakozást a magyar film védelmében.

Persze, hiszen az egész filmgyártás veszélybe került. Nem látni az új rendszerben azt sem, hogy olyan emberek döntenének, akik ismerik a filmes világot, a fesztiválokat, az éves menetrendet. Nem a változás ellen vagyok, hiszen egy új szisztémát már az előző Fidesz-vezetés alatt is felvázoltunk. Igaz, hatalmas ellenállást tapasztaltunk a szakma részéről. Persze, mert könnyebbnek tűnik ebben a smúzolós világban boldogulni, sok pénz el is folyt emiatt. De legalább a fiatalok új generációjának sikerült a színre lépnie. (...)

Legutóbbi filmje a korrupcióról szólt. Nagyobb kedvvel állna neki egy közéleti témának?

Talán. Jó lenne, ha születnének arról filmek, hogy akkor most hogy is vagyunk. Szédületes, hogy az elmúlt húsz évben nem sikerült a dolgokat rendbe rakni, akár a történelmünket nézzük, akár egyéb ügyeket. Vannak témák, amelyek sokakat érdekel, de egyikből sem lett közügy. Ebben a filmesek felelőssége annyi, hogy a fiatalokat eddig nem nagyon érdekelték az ilyen témák. Igaz, ebben van egyfajta ideológiai megközelítés, hogy gyerekek, mi csak a vasfüggöny leomlásáig voltunk érdekesek a Nyugat számára, de most már ugyanolyanok vagyunk, mint ők. Holott ez hatalmas tévedés, egyáltalán nem vagyunk olyanok.

Mire gondol?

Például arra, hogy az ország többsége nem rendszerváltást akart, hanem a Kádár-rendszert megjobbítani. Ami érthető is, hiszen mindenki ebben a felemás rendszerben nőtt föl, ebben nevelte fel a gyerekeit. Főleg, ha a Kádár-rendszer utolsó tíz évét nézzük, miként próbált meg hasonlítani egy igazi társadalomhoz, egy igazi demokráciához. Ami persze abszurd volt, és szó sem lehetett demokráciáról, de a hatalom az emberek életmódját, lehetőségeit próbálta Nyugat-Európához közelíteni. A rendszerváltás óta pedig eltelt húsz év, ami hatalmas idő, főleg annak fényében, hogy mi minden történt, mi minden esett szét vagy éppen vissza. Sokan azt hiszik ez az igazi demokrácia, pedig nem. Ez az a demokrácia, ami ettől a néptől, országtól tellett. Van parlament, vannak pártok, sőt még lefektetett játékszabályok is akadnak, amiket egyesek nagyon speciálisan értelmeznek.”