„A médiában látható számtalan degenerált műsor, lassan minden utcasarokra jutó önimádó celeb, a rossz családi háttér és a torz minták (s ez sem teljesen igaz, mert nem csak a »szegény legényekből« lesznek önmagukból kifordult fiatalok), a széthulló s így egymásra nem odafigyelő közösség meghozta az eredményt. Hogyne: ha valaki azt látja, hogy pofonnal minden elintézhető, miért ne tenné? Erre – mint i-re a pont – jön még a technikai fejlődés is, amely ugyan bizonyos szinteken és dimenziókban megkönnyíti az életünket, ám le is szoktat arról, amit együttműködésnek, egymás emberi mivolta tiszteletének, emberi kapcsolataink ápolásának nevezünk. (...)
A szocialisták meg eszmetársaik a tanárokat tették felelőssé az iskolai erőszak elharapódzása miatt. Félelmetes ostobaság ez, hiszen egy megvadult hordával, kigyúrt »hárommondatos« fiatallal mit lehet kezdeni? Az ilyen – miközben előveszi a bokszert – fel sem fogja, mi az, hogy többségi normakövetés. Mit lehet tenni egy olyan lelkivilággal, amely élvezettel nézi az előre megkomponált órai verekedést? A válasz röviden és realistán: szinte semmit.”