Tartalomhoz a forma: megszorított-e a Fidesz?

„A jelek szerint a Fidesz-kormány, megalakulása után fél évvel végre vállalja a felelősséget, végre kirakta a lapokat az asztalra. A közteherviselés új rendszere egyértelműen felfedi a prioritási szempontokat: Orbán Viktor az átlagosnál jobban kereső, aktív, családos rétegekre építené a politikáját. Az egykulcsos adó és a családtámogatási rendszer ma megismerhető részletei alapján elmondható, hogy paradigmaváltás történt, a Fidesz visszatért 2004 előtti önmagához. Nincs erőn felüli nyugdíjas-tutujgatás, nincs szelektíven, önmagába záródó csapdaként szőtt szociális háló - amit szeretnék mindazon koraharmincasok nevében is őszintén üdvözölni, akiknek velem együtt hosszú ideje fogalma sem volt, hogy mi a túrónak egyetemre járni, majd rengeteget dolgozni, ha aztán a fizetési papír szerint az általam megkeresett pénzből nekem jut a legkevesebb. Szintúgy hosszú idő után először végre kaptam egy érvényesnek tűnő választ arra is, hogy mi a túróból fogok én gyereket vállalni.

Ez pedig több, mint amit az elmúlt nyolc év kormányai összesen fel tudtak mutatni a témában, a »de alanyi jogon járjon mindenkinek«, meg a »gazdagok igenis fizessenek sokkal többet« kezdetű szólamokkal. Az elmúlt bő fél évtized legkártékonyabb költségvetési döntéseit vezették fel ilyen »érvek«, elég volt belőlük. (Újabb diszklémer: Orbán Viktor nem valami új dolgot talált fel. Az egykulcsos adó egy egészen másik párt állandó mantrája volt - de sosem volt elég erős hozzá, hogy valóra válthassa.) Látni kell még a végső, elfogadott törvényeket ahhoz, hogy biztosat állíthassunk, de a magánszemélyeket érintő adóváltozásokra részemről két feltartott hüvelykujj a válasz. Meg némi aggódás, ezt se titkoljuk el. Az ugyanis, amit nyugdíjügyben sikerült meghúzni, egy egyre szűkülő, idővel pedig egyirányú utca.”