„A frontvonalak átrendeződése nem hagyta érintetlenül a taxisblokád megítélését sem. Korábban csupán a szélsőjobboldali ihletésű összeesküvés-elméletekben jelent meg magyarázatként az SZDSZ kemény magjának titkos aknamunkája, a taxisokkal egyeztetett puccskísérlet koncepciója. Ahogy a Demokratikus Charta egyszerűen a baloldali blokk, az MSZP és az SZDSZ kormányzati összeborulását előkészítő cselszövés szimbólumává vált most már a Fidesz-MPP világértelmezésében is, úgy kellett az 1990-es sajnálatos eseményeket is újraértékelni. A feladat természetesen a főideológus Kövér Lászlóra hárult, aki alig egy évvel a szocialista-liberális koalíció megalakulása után már arról beszélt, hogy a taxisblokáddal az SZDSZ és az MSZP együttesen olyan vermet ásott, amelybe az egész ország esett bele.
Ezzel a visszamenőlegesen mindent megvilágító tézissel az volt a legnagyobb baj, ha csak a kronológiát nézzük, hogy a rendszerváltást követően az MSZP egészségügyi karanténba került és a 90-es őszi megmozdulás idején még semmilyen szerepet nem játszott a történtekben. A közös ellenzékiség nyűge a kilencvenes évek elején csak lassan enyhítette a múltból származó éles ellenszenvek hatását a liberális politikusok érzületeiben. Alig néhány esztendő múlva, amikor a Horn-kormányzat és különösen a kisebbik koalíciós partner szabad demokraták népszerűsége már erősen csökkent a Bokros-csomag bevezetése nyomán, a liberális politikusok először fölényesen és gyanútlanul, majd tehetetlen bűntudattal asszisztálták végig, ahogy a szélesebb politizáló közvéleményben megállíthatatlanul elterjed a jobboldali valóságértelmezés és kialakul az új, a két párt rokonlelkűségét az ősidőkre visszavezető történelmi kánon.
Egy-két évvel ezelőtt aztán véletlenül összefutottam egy fideszes parlamenti képviselővel és valahogy szóba került a taxisblokád. Meggyőződéses fanatizmussal állította, hogy a titkosszolgálatok szervezték az egész akciót. Ellenérvként igyekeztem felhozni, hogy az MDF-kormány nagyrészt átvette a régi »szakembereket«, ők aligha mertek volna a diktatúra bukása után belülről összeesküdni, másrészt a szervezetből kikerült régi vezetőknek sem maradt már lehetőségük arra, hogy alternatív KGB-t gründoljanak. »Milyen naivak voltunk«, jött a válasz, amit azóta sokszor, nyilvánosan is hallani lehetett – a Fidesz liberális korszakát utólag ennyivel el is intézik a párt prominensei és katonái egyaránt.”