Amíg az EU szabályai közül nem törlik annak lényegi elemeit - márpedig erre aligha van esély - vagyis a munkaerő, a tőke és vagyon szabad áramlásának elvét, annak gyakorlati korlátozására irányuló minden adminisztratív kísérlet kudarcra ítéltetett, ezt talán már a vak is látja.
„Sárközy francia elnök és a magyar Vám- és Pénzügyőrség parancsnoka nyugodtan kezet foghatnának, elvégre mindketten ugyanarra, lényegében a lehetetlenre vállalkoztak, ellenszenvessé, sőt egyenesen nevetségessé téve igyekezetükkel magukat, az általuk képviselt szerveket.
Ma már pontosan tudható, hogy ha az előző magyar kormányzat minden igyekezete ellenére sem talált fogást olyan elszánt ellenfelén, mint a szlovák rendszámmal furikázó Bayer Zsolt újságírón, akkor ez utóbbi tárgyban a továbbiakban másnak sincs igazán félnivalója.
Ugyanígy áll a kelet-európai romák ügye (most éppen) Franciaországban, mert amíg csak újra le nem eresztik az európai vasfüggönyt, erőszakkal ugyan meg nem állítják az ottani hatóságok e népvándorlást, csupán önmagukat teszik ki a világ szájának nagyobb csúfságukra.
A tévedés lényege mindkét esetben ugyanaz, okot kevernek okozattal, emiatt az utóbbi ellen küzdenének értelmetlenül, ahelyett, hogy a zavaró jelenségek éltető forrását zárnák el rövid úton.”