Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Az okosok országa helyett sokkal inkább a diplomás hülyék országává sikerült képeznünk magunkat az elmúlt bő egy évtizedben.
„Az okosok országa helyett így sokkal inkább a diplomás hülyék országává sikerült képeznünk magunkat az elmúlt bő egy évtizedben, és mindezt legalább egy jó drágán működő, széttagolt felsőoktatás révén értük el. Az ezredforduló integrációs hullámát követően a diplomagyárak úgy szaporodtak, mint a dudva, ma úgy 70 jut egyre inkább elöregedő alig tízmilliónkra.
Ezeket sok esetben nem a valós igény, hanem jóval inkább a nyers lobbierő hívta életre, épp ezért az olyan radikális lépések, mint az állami támogatás szűkítése, ne adj isten megszüntetése, szóba se jöhettek, hiába költünk úgy a felsőoktatásra, hogy annak szinte semmi foganatja sincs. A tandíjat a Fidesz által felheccelt népakarat annak idején elsöpörte, így maradt a puha út: ha már a politika képtelen helyrehozni hosszú évek hibáit, legalább a piac, azaz a felvételizők döntsék el, hogy melyik intézmény méltó a túlélésre.
Ennek szakad jövőre vége, miután az új okosok egyik fő érve szerint a 18 éves fiatalok képtelenek felmérni, hogy mi a jó nekik, és sokszor a marketing, avagy a divat alapján döntenek. Mindebben kétségkívül van valami, bár én nem pécézném ki szegény fiatalokat; megfigyelések bizonyítják, hogy a választásokon egy egész ország képtelen felmérni, hogy mi a jó neki, és a marketing, avagy a divat alapján dönt.”