Harry kontra János

Ez megint az a téma, ahol max. a határokat jelölhetjük ki-bár az is valami!-, de az olvasás, az olvasás szeretete, az, hogy mikor mi számít irodalomnak+ az éppen aktuális divat+ a nemzeti sajátosságok stb mindenkinek mást jelentenek. Az én anyám gyerekkorában rajzolt magának egy János vitéz-könyvet, nekem kedvencem volt az a régi "keményfedeles" (annyira, hogy az egészet tudtam kívülről, hellyel-közel a Toldit is, meg hosszú részeket az Egri csillagokból és sok Jókait-szóval nem nagyon értem, hogy pl az Egri csillagok miért olvashatatlan. Ahogy az is fura, hogy a Kincskereső kisködmön mitől pszichothriller-igaz, én nem hét-,hanem hatévesen olvastam!:))Az egyik sarjam tizenkét évesen az Elátkozott királyokat olvasta, a Gyűrűk urán a Szilmarillokkal együtt már régen túl volt, mire divatba jött, másik gyerek verseket tanult, de prózát nem volt hajlandó olvasni.) Mivel nálunk az olvasás alapérték, nem kellett egyiket sem ostorral verni, hogy a kötelezőket elolvassa-amelyeknek az alapokat kellene megadniuk a későbbiekhez. Itt újra felmerül a tanárok felkészültsége és felelőssége, a drámaórák fontossága, a tananyag egyéb részeivel való összhang (történelem, művészettörténet stb). Isteni, hogy HP-t mindenki olvas (én is, tetszett, felületes nyomot hagyott), de ez a vámpír-mizéria elborzaszt! Nem a téma, a selejtes, torz világkép, amit ad. (Ja, és kötelezővé tenném King Atlantisz gyermekei című könyvét és Kosáryné Asszonybeszéd és Perceg a szú-ját! Az Arany virágcserepet viszont kihajítanám:))

Persze, Kósa efftásnő, legyen kötelező olvasmány a Herri Kókler, a Sztefáni Meyer-féle Trélight-szemét, és a gyerek, aki seprűnyeleken meg Dumblidór professzorokon szocializálódott, egyből nekiveselkedik Hamvas Bélának, a János vitéznek, Márainak, Krúdynak. Emlékszem, úgy jó 15 éve - még mielőtt drogos-részeges Buci lett volna belőle - Stohl András az mtv-n esténként elmondott egy-egy éneket a János vitézből. Gyerekfejjel is felfogtam akkor, hogy "hé, ez jó!" El is olvastam a János vitézt, Herri Kókler és Tvájlight nélkül.

Babilen Tatarszkij, atila68 sokat elmondott már arról amit gondolok. Egyrészt olyan generáció oktat, aki még csak olvasott és TV-t nézett. Gyermekeink DVD, internet, digitális fényképezőgép mellett rászoktak, hogy sok információból kell a számukra érdekeset kinyerni. Sajnos nem biztos, hogy az általunk hasznosnak véltet. Így egy 5 oldalas Jókai leírás a maga esztétikájával automatikusan szanálódik, mint nem fontos. Az, hogy ez a dömping hova vezet, nem tudom. Azt sem, hogy egy átlag 45 éves pedagógus egy átlag gyerek megismerési mechanizmusaival mennyire van tisztában. Bizony fel lehetne építeni egy magyar irodalmi sort és egy világirodalmi sort, ami a szépet, a humort, a jót meg tudná mutatni gyermekeinknek. Ezáltal magyarságára büszke, világban önmagát elhelyezni képes, más nemzetek irodalmát is tisztelő fiatal felnőtteket nevelhetnénk. Egyensúly. Azt hiszem fontos lenne, hogy rövid terjedelmű művekből álljon. Aki közben rákap, az úgyis elolvassa a Háború és békét.

Állítólag hamarosan kezdik forgatni a Harry Potter v. János Vitéz filmet! A kiszivárgott forgatókönyv részletek szerint véres összecsapások várhatóak benne, természetesen 3D-ben. Biztos odabasz majd!