„Mit tudhat meg a közintézményekben megforduló hajdani polgár az ő közelmúltjáról, ha ácsorogva a nemzetiszín keretezte A1-es lap előtt a sorokba mélyed? A felütés mondataiból azt, hogy az elmúlt 46+20 év, így együtt, a sötétség és a félhomály birodalma volt: »negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede«. A negyvenhat, egy kis fejszámolás, 1944-től számolódik 1990-ig, azaz, ami előtte volt, mondjuk, a 40-es évek, hm, nem is olyan rossz. Vagy legalábbis annyira biztosan nem, mint, mondjuk, a 90-es évek. Nem egészen egyértelmű a vessző miatt, hogy a 46-os szám csak a (német, szovjet) megszállás idejét határozza meg, vagy vonatkozik a diktatúrára is, azaz, hogy diktatúrának minősíti-e a teljes szakaszt. Csak remélhetjük, hogy Kádár e nemzeti deklaráció szerint végre elnyerte a diktátori rangot.
Az átmenet zavarosát még tovább részletezi a szöveg: Magyarországon ebben a húsz évben sem volt meg az »önrendelkezés joga és képessége«. Ezt kifejtené? - kérdezném a társadalomismeret-érettségin a diáktól, feleletét megszakítva, hisz nyilvánvalóan rossz irányba indult el a kifejtés során. (...)
A szöveg néhány belső ellentmondásán túl miért is baj az, hogy ilyen történelemképet vázol fel? Azért, mert ez a fajta retorika éppen annak a lehetőségét veszi el, hogy érdemben szembe lehessen nézni mindazzal a hagyatékkal, amit az általa megjelölt 46+20 év jelent. Ha forradalomként tekintünk a jelenlegi demokratikus választásra, a teljes második magyar köztársaság demokratikus rendszerét tesszük lényegében egyenlővé a kádári szocialista diktatúrával (hogy durvábbat ne is mondjunk). Ezzel pedig éppen az a lehetőség vész el, hogy egyértelmű válaszokat adjunk arra: mi az, ami politikai-társadalmi szempontból elfogadható.
Újra az áldozat kényelmes szerepét kínálja föl a szöveg mindenki számára, sőt, ezt a szerepet misztikus életerővel, mélyben szunnyadó, de nyilván mind ez idáig valakik által elfojtott erőkkel ruházza fel. Ez pedig éppen nem cselekvésre, tisztázásra ösztönöz, hanem azt erősíti, hogy mindazért, ami történt itt, 46+20 éven át, mi, magyarok, nem vagyunk felelősek.”