Mindenfajta koszorúzástól, zászlófelvonástól, vagyis nemzeti rituálétól eleve kiütést kapok. Interjú.
„- Egyszer azt mondta, nincs nemzeti identitása. Hogy érti ezt?
- Veszélyes az állandó nemzeti identitástudat keresése és erősítése iránti vágy hangoztatása. E folyamat mögött egy jó adag kollektív paranoia rejlik, melynek végül is az újtól, a reformoktól való félelem a mozgatórugója. Ha tehát ebben a folyamatban valaki valami újat szeretne, vagy reformjavaslatai vannak, az hamarosan a nemzeti egység tönkretevőjévé válik. Akiket viszont kikiáltunk a nemzeti egység tönkretevőjének, vagyis nemzetárulónak, hazaárulónak, azokból kreálunk aztán zsidókat. Az antiszemitizmus az egyetlen olyan kirekesztéses ideológia, amelynek képviselője addig nem nyugszik, amíg a maga zsidóját meg nem öli, ki nem irtja, fel nem akasztja a következő lámpavasra. Ebben a gyilkos ideológiában nem az a lényeg, hogy ki a zsidó, vagy ki nem az, hanem, hogy a többségi társadalom kiket kiált ki a nemzet ellenségének, vagyis nemzetárulónak. (...)
- Milyen identitástudatunk legyen? Vagy ne is legyen? Önnek sincs?
- Már hogyne lenne identitástudatom! A körülményekhez képest mindig változik, most éppen zsidó, cigány és buzi vagyok. De komolyra véve a szót, az ember identitása nem egy állandó valami, hanem változik. Hibát követ el az a jogalkotó politikus, aki az úgynevezett nemzeti érzelmeket állami szinten bebetonozni igyekszik például kulturális koncepciókkal, mert rengeteg energiát és pénzt öl egy olyan folyamat szinten tartásába, amit képtelenség fenntartani, és a kudarc ezért előre borítékolható. Hogy hogyan néz ki ez a kudarc, előre nem tudjuk. Reméljük, hogy nem kell meghalnia emiatt több embernek.
- Az elmúlt évek romaáldozataira gondol?
- Nem szabad elfelejteni, hogy a romagyilkosságokat is a »nemzet megmentéséért«, a »nemzeti identitás tisztaságának megőrzése« érdekében követték el. A gyilkosok a nemzetet igyekeztek megváltani, megtisztítani a »piszoktól«, amit a sötét bőr szimbolizál. Az anticiganizmus mögött is paranoiás félelem rejlik, ami egyrészt kulturális, másrészt szociális félelem. A tökéletesnek érzett nemzetünk féltése mögötte is a szegénységtől és a lecsúszástól való rettegés rejlik. Ezért nem szeretjük látni a hontalanokat sem az aluljárókban. Ők is az egységes nemzeti tisztaságunkat kérdőjelezik meg. A romák és a hontalanok szegénysége azt kommunikálja: nézzétek, ti sem vagytok olyan patyolat tiszta lelkűek, ha itt hagytok minket a nyomorunkban. Mi meg persze nem szeretjük, ha kritizálnak bennünket.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Folytatódik a miniszterelnöki interjú dömping.
Tarr Zoltánnal beszélgetett a Hír TV munkatársa, amikor a biztonsági szolgálat közbelépett és félbeszakította az interjút.
A premierre a Nemzeti Színházban éppen negyven éve, 1986. január 2-án került sor Árvai Réka szerepében Kubik Annával. A nemrégiben Nemzet Művésze címet kapott színésznőt a legendás előadás máig ható erejéről és arról is kérdeztük, mit jelent számára advent időszaka.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
