Vetni a keresztre

„Mégis, hogyan lehetne futballistaként eljutni a sportág csúcsaira, a világbajnokságra, ha nem hittel? Hittel önmagunkban; a csapatban; a nemzetben, akiket képviselünk; no és fakultatíve az istennel, aki úgy segél.

Különösen igaz ez a világ hátrányosabb helyzetű térségeiből érkező focistákra, akik nem egyszer a legmélyebb szegénységből küzdik fel magukat kemény munkával a világ nagyszínpadára. A szub-szaharai Afrikában, ahová a vébét vitték, éppen a kereszténység a legnagyobb és a leggyorsabban terjedő vallás: 2000-ben mintegy 380 millió keresztény volt a fekete kontinensen, míg 2025-re ez a szám elérheti a 633 milliót is. Hit, remény, erőnlét, mi kell még? És egyáltalán: kit zavar a pályán történő hitvallás?

A hit megnyilvánulása elleni kemény fellépés igen bizarr annak a fényében, hogy a FIFA a nézők, csapatok, televíziós társaságok kérése ellenére sem tiltja meg a vuvuzela használatát, melynek primitív hangorkánja végleg rányomta a bélyegét erre az eddig nem túl színvonalas meccseket hozó világbajnokságra. Az elmúlt húsz évben elterjedt plasztik zajkeltő szerkezet a FIFA szerint tehát nem zavarja a futballt, a keresztvetés viszont igen.”