Be kell látni, hogy a szabadság és szolidaritás értékeire SZDSZ néven politikát építeni már nem lehet.
„Nyilvánvaló, hogy az SZDSZ politikai hitelvesztéséért, szavazóinak elhajtásáért, a párt mostani állapotáért elsősorban nem a 2009-es nyári tisztújításon megválasztott vezetést terheli felelősség – már csak azért sem, mert a párt elsüllyedésében szerepet játszó korrupciós ügyek sem 2009 nyara után keletkeztek. Azonban az új vezetés a párt múltjához méltatlanul gyenge, eleve kudarcra ítélt próbálkozás volt, mely a tisztességes helytállás helyett a tagságot is félrevezető alkudozásokat, és komolytalan deklarációkat produkált.
Abból a pozícióból azonban, ahová 2009 nyarára jutott, az SZDSZ – belső elszánás, az újrakezdést hitelesítő, világos értékválasztás és hiteles vezetés hiányában – már nem volt újraépíthető. Be kell látni, hogy a szabadság és szolidaritás értékeire SZDSZ néven politikát építeni már nem lehet. Az egykor erős brand az elmúlt években tartalmi-politikai szempontból egyre inkább új, vállalhatatlan értelmet nyert, mellyel a liberális szavazók már nem is tudtak azonosulni.
Mégis mit tehetnek a megmaradt SZDSZ-esek, azon túl, hogy ápolják a párt szebb napjaihoz fűződő személyes emlékeiket? Immár nem az SZDSZ tagjaként, de olyan egykori gyalogos alapítóként, aki semmiképpen nem kívánja megtagadni a szabad demokratákhoz való tartozását, azt tudom javasolni az SZDSZ tagjainak s valamennyi döntéshozójának, hogy a soron következő küldöttgyűlésen zárják le az SZDSZ történetét.”