A szocializmus az euró halála

„Ezzel megoldódtak volna Európa gondjai, és lezárhatjuk a 2007-es válság egy újabb fejezetét? Kétlem. Pusztán időt vásároltunk Portugália és a többi ország számára, hogy összeszedjék magukat, és hiányszámaikat saját maguk kezdjék hitelesen és drasztikusan lefaragni, mielőtt a piacok erőszakolják azt ki. 2008 novemberében az amerikai kongresszus által elfogadott 700 milliárd dolláros mentőöv sem volt képes önmagában megmenteni a világot. Akkor sokan látták úgy, hogy új időszámítás kezdődik, az angolszász neoliberális piacgazdaság megbukott, a kapitalizmust pedig újra kell gondolni. Nos, akik ezt gondolták, súlyosan tévedtek. Az angolszász világnak van mit rendbe tennie, de a jó hír az, hogy ez a gazdasági modell továbbra is működik. Ázsia mellett ismét az USA a húzó motorja a világgazdaságnak, s kitűnő formát mutat Kanada és Ausztrália is. Amiről viszont bebizonyosodott, hogy alapvetően rossz, az az Európa általa működtetett jóléti szocializmus.

(...)

Mindenesetre Görögországról most egy ideig nem fogunk sokat hallani a hírekben. Kiszolgáltatottan és eljelentéktelenedve, a technikai csőd állapotában valószínűleg adósság-átütemezésért esdekel majd, ami hosszú-hosszú évekre stagnálást és igen keserves egzisztenciális körülményeket jelent majd a görög lakosságnak. A görögök egyetlen opciója az euróövezetből való önkéntes kilépés lehet, mely a drachma egyszeri jelentős leértékelődése után ismét versenyképessé és a befektetők számára vonzó célponttá tehetné a görög félszigetet. Ám ez akkora sokkot és presztízsvesztést jelentene az országnak, amit politikus fel nem vállalna. A többi uniós ország állampolgárai pedig azon gondolkodhatnak, hogy mit szeretnének jobban: eurót vagy a görög katasztrófához vezető »jóléti« szocializmust.”