Demokrácia magyar módra

„2002-ben a magyar szavazók kidobták a jobbközép kormányt, ami alatt törékeny, tengertől elzárt és nyersanyagokban szegény országuk minden közgazdasági mutatóban vezetett a posztkommunista államuk között, és szocialistának maszkírozott ex-kommunistákra cserélte őket. Kitették magukat az előre megjósolható következményeknek- amelyek idővel be is következtek. A szocialisták hatalomra kerültek, és majdnem csődbe vitték Magyarországot.

Miért szavaztak így a magyarok? És miért szavaztak rájuk megint?

A magyarok újraválasztották az ex-kommunistákat 2006-ban, miután négy év alatt bebizonyították, hogy képesek tönkretenni egy országot. Mintha a negyven évnyi bemutató nem lett volna elég 1989 előtt, a választók mégis meghagyták őket hivatalukban. Hogy miért? Nem tudom megmondani, ahogy ők sem tudják - legalábbis akiket megkérdeztem.

Néhányan szégyenlősen néznek, ha a téma előkerül. »Hát, csekély különbséggel választották meg a szocialistákat« - mondták néhányan, mintha ez bármin is változtatna. »Miért engem kérdez? Nem szavaztam rájuk« - mondta egy úr. »Csak a következményeket viselem.« Sokan azt mondják, az emberek türelmetlenek voltak 2002-ben, de Magyarországnak viszonylag jól ment a posztkommunista országok közül, de nem fejlődött kellően gyorsan. Egyenlőtlenségek alakultak ki, jelen volt a korrupció, az élet elhaladt a magyarok mellett, Orbán pedig távolinak és arrogánsnak tűnt.

»Távoli? Arrogáns? Kihez képest? Azokhoz, akiket utána választottak meg? Korrupt a szocialistákhoz képest?« Hát, ha így kérdezi... Csak egy magyar adott értelmes magyarázatot. »Azért válaszottuk meg a szocialistákat, mert megtehettük« - mondta. »Végülis demokráciában éltünk. Választhattunk rosszul is, és ki javíthattuk a hibát - most meg is tettük.« Nem tudtam vitába szállni vele. Hát nem furcsa a demokrácia? Olcsónak nem olcsó, de furcsa.”