Alámerülünk és megfulladunk

 „Szóval ez maradt. Hogy higgyünk neki. Csak a hit. Miközben Őszöd óta a Fidesz mindent arra épített fel, hogy Gyurcsánynak és az MSZP-nek nem szabad hinni, akkor sem, amikor jót akar, jót csinál, vagy legalábbis szeretne, most azzal szembesül, hogy a választók megkérdezik, hogy miért is nem töröl el minden rosszat és minden megszorítást. Miért nem csökkenti a terheket, egyúttal miért nem növeli a nyomorba döntött emberek és vállalkozók megsegítését (kivéve persze az ingyenélő cigányokét)? Homlokegyenest ellenkező politikát fogunk folytatni, jelentette ki néhány napja is Orbán szócsöve, és még ezzel sem volna baj elvileg. Gyakorlatilag persze annál inkább: mert ha például mégsem csökkentik az adókat, akkor az éppen abban ellenkezője a szocialista politikának, hogy a Bajnai-kormány az adó- és járulékcsökkentést már az idén, a válságkezelés részeként elkezdte, sőt az idei lépések után jövőre (törvénybe iktatottan) folytatná is. Olyannyira, hogy a személyi jövedelemadó 17 százalékos kulcsát 15 milliós határig kiterjesztve lényegében egykulcsos adót vezetne be, ezzel ösztönözve a nagy értékű munkát végzők tevékenységét. Márpedig ennek eredményeként a környező országokkal versenyképes szintre szorítaná le a munkavállalók adóterhelését, vagyis a Bajnai-kormány már jövőre elérné azt a célt, amelyet az Orbán-kormány (a munkavállalók esetében) csak hat év múlva szeretne. Azt jelentené ez akkor, hogy a jövő évre beállított adócsökkentést (ami körülbelül 150 milliárd forint nagyságrendű) az Orbán-kormány kapásból eltörli, és majd csak hat év múlva jutna el odáig? Jó volna tudni. De hát nemcsak vita nincs a választási kampányban, kérdéseket feltenni sem nagyon lehet az illetékes fideszes politikusoknak (tisztelet az igen kevés kivételnek).