Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden országokkal, részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik.
2010. március 15. 10:30
p
0
0
7
Mentés
Az 1848-i törvények erős meggyőződésem szerint, Magyarországon nem revolúció szüleménye. Az 1848-i törvényekkel a magyar nemzet nem tett revolúciót, nem volt az semmi egyéb, mint biztosítása azon jogoknak, melyek papiroson, és ha királyok esküje a papiros malasztjánál több volt volna, a királyok esküjében s a velök kötött alkukötésekben mindig sajátunk volt Isten s világ előtt. Törvényeinkben ki volt mondva, hogy Magyarország szabad és független, és semmi más nemzetnek alávetve nincs; még az is, hogy a király távollétében a királyi hatalom nagy részének gyakorlata a nádorra, mint helytartóra bízatott az új törvények által, nem új s nem ismeretlen szerzemény történetünkben, mert a nádor ezer év óta mindig a királyok helytartója volt, s más változás nem történt a dologban, mint csupán az, hogy amely szabadságot, függetlenséget s önállást ennek előtte a kormányszékek, s különösen a magyar királyi úgynevezett helytartótanács törvény szerint fenntartani köteles lett volna, ezen törvényeknek fenntartása, végrehajtása s biztosítása miniszterekre, nem pedig egy kollegiális tanácsra bízatott. Ez volt az egész változás, aminő változásokat azok, kik a magyar históriát ismerik, többeket fognak feltalálni; mert hiszen maga a helytartótanács is nem oly régi institúció, a múlt században hozatott be csak. (...)
Mind a jog, mind a hazafiúi kötelesség, mind a körülmények állása, mind a hadsereg iránti méltányosság, amely hadsereg megkívánhatja már, hogy a nemzet egyszer mondja meg, hogy míg a hadsereg vérzik, biztos is lehet abban, hogy senki őfelette alkudni nem fog oly feltételek mellett, mely feltételek végett nem volt volna méltó vérét ontani; és a kötelesség a nép iránt, miszerint a nép tudja, hogy elveendi áldozatainak gyümölcseit, mely a jólét, szabadság és boldogság: én mindezen indokoknál fogva itt, az Isten templomában felhívom önöket, uraim, nemzeti képviselők, hogy számot vetve Isten, lelkiisméretök s haza iránti kötelességükkel, vegyék bölcs tanácskozás és elhatározás alá indítványomat, melyet a következőkben van szerencsém előterjeszteni:
Mondassék ki a nemzet nevében határozatilag:
1. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden országokkal, részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik, és ezen egész státusterületi egység feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik.
2. A Habsburg-Lotharingiai ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyvert fogása által, nem különben azon merény által, miszerint az ország területi épségének eldarabolását, Erdélynek és Horvátországnak Magyarországtóli elszakítását, és az ország önálló státuséletének eltörlését fegyveres erőszakkal megkísérteni, s evégett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott, saját kezeivel szaggatván szét úgy a Pragmatica Sanctiót, mint általában azon kapcsolatot, mely kétoldalú kötések alapján közötte s Magyarország és tartományai között fennállott: ezen hiteszegő Habsburg-Lotharingiai ház Magyarország, a vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden országok, részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, és az ország területéről s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik. Aminthogy ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek a nemzet nevében nyilváníttatik. (Szónok, kezeit ég felé emelve mondja:) Úgy légyen, ámen! (Az egész templom magasztos lelkesedéssel áment visszhangozott.)
3. Midőn a magyar nemzet elidegeníthetlen természetes jogánál fogva az európai státuscsaládba önálló s független szabad státuskint belép, egyszersmind kinyilatkoztatja, hogy minden más státusok irányában, ha saját jogai nem sértetnek, békét és barátságot tartani, s különösen azon népekkel, melyek ezelőtt velünk egy fejedelem alatt állottak, valamint a szomszéd török birodalmi és olasz tartományokkal jó szomszédságot alapítani s folytatni s a kölcsönös érdekek alapján barátságos kötésekkel szövetkezni elhatározott akarata.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
p
5
0
26
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 7 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tenzin
2010. március 15. 19:33
Éljen! Európán kívül is van élet!
Éljen!
* A sikkasztó rákiabálja Görgeyre, hogy áruló.
* Aztán pénzt tarhál Amerikában,
* A pénzből elöltöltős puskákat vesz.
* Ott rohad egy londoni raktárban az egész.
Ki a normális, ha én nem?
Mijez a hülye Kossuth kultusz?
Ezért volt a névcsere? Nehéz is lenne Kossuthot a Reakción nyomni.
És ki a faszom szereti a függetlenséget? Megkapták 1918-ban. Most jó?
Legközelebb Petőfit is idéz a t. szerk.?
Kossuth csodálatos szavai csodálatos magyar, vagy magyarrá vált embereket mozgósított, magyar célokért. Kádár csürhéje, december 5. zabálnivalóját féltő magyarul is rosszul tudó hordája nem érti, nem értheti. Heroikus küzdelem vár mindnyájunkra, hogy balliberális csimpánzokból embert és az emberekből magyar embert neveljünk. Ehhez a munkához képest a gazdasági talpra állítás kismiska.
