Őszintén szembenézek a saját hibáimmal, és változtatok ott, ahol szükséges
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
A szóvivő „bukása”
2010. március 28. 12:05
Amikor a rendtársaimtól tudomást szereztem a szóvivő „bukásáról”, sokféle érzés keveredett bennem: szánalom, megrendültség, harag, de valamiféle remény is.
2010. március 28. 12:05
„Komoly kérdéseket vet fel ugyanis ez az ügy. Ha a köreinkben – hogy is nevezzem ezt: magyarországi kereszténység? egyház? katolikus középosztály? – nem lesz őszinteség és igaz beszéd, akkor újra meg újra ilyen úgynevezett botrányokat fogunk átélni. E botrányok önmagukban nem tragikusak, nem az ez a mostani „bukás” sem. Kellemetlenek, de a tisztulás lehetőségét hordozzák. Annyiban rosszak, hogy nem tőlünk indulnak, mi inkább csak elszenvedjük a történéseket. Sokkal jobb lenne, ha mi kezdeményeznénk őszinteséget, és így indulna el a belső tisztulás és megújulás.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról
Tovább a cikkhez
Nagyon hiányzik az őszinte beszéd és igaz szó az efféle témákról:
- félelmeink a szexualitással, illetve a saját nemiségünkkel való szembenézéstől
- idegengyűlöletünk; félelmeink, negatív reakcióink idegenekkel és kisebbségekkel – cigányokkal, zsidókkal, szlovákokkal, románokkal stb. – szemben
- be- és elzárkózásunk – intellektuálisan és a kapcsolatainkat tekintve – az újtól
- áldozatmentalitás és kompenzáló kiválasztottságtudat; jórészt másokkal szemben definiált hazafiság
- reflektálatlanságunk, önismerethiányunk, álszentségünk, képmutatásunk”
Lehullott a lepel, Vona Gábor is Magyar Péter lábához dörgölődzött
Hajlékony az a bizonyos gumigerinc.
A tegnapi Orbán-interjú elég világos üzenet volt a nemzeti oldal politikai elitjének
A megújulás nem választható lehetőség a nemzeti oldalon, hanem szükségszerű.
A tipikus toxikus személyiség olyan, mint a tornádó
Senki sem érti hogy ennek tulajdonképpen mi faszom értelme volt, hogy a fenébe tudott egy ilyen zavarodott kis pukkancs lenyúlni másfél évtizedet milliók életéből.
Nagyon megindítóak azok a fideszesek, akik most kezdenek arról beszélni, hogy meg kell tisztulni a kalandoroktól és haszonlesőktől
Ám szerintem erre volt 16 évük.
Magyar Péter dedós mondókával támad. Van még lejjebb?
Belföld
Ez a kicsinyes, vásári komédia lesz a fő csapásiránya az új kabinetnek.
Bojkott és tüntetések: Bulgária győzelmével elkerülte „rémálmát” az Eurovízió
A 70. Eurovíziós Dalfesztivál egyszerre szólt a zenéről és a politikai feszültségekről. Bulgária ünnepel, miközben Izrael szereplése mély válságba sodorta a versenyt.
Összesen 20 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Nemhivo
2010. március 28. 21:36
...nem "gáz", hogy a Teleszart szentfazék című cikkben a Tóta pontosan ezeket a szempontokat írta?
Szerintem mindkét szerző u.arról pontosan u.azt írta.
..most akkor, vagy a tóta "piarista", vagy a szerző egy "bujtatott" libsi..
Válasz erre
1
0
kanpalisoda
2010. március 28. 19:27
Ez a "piarista" ezt a farizeus ömlenyt küldje meg a New York Times-nak.
Azok talán tudják használni a keresztényellenes kampányban.
Válasz erre
0
4
balbako_
2010. március 28. 16:07
Az idegengyűlölet kapcsán azért beszélgessünk egy két tényről is. Emlékszem a romániai forradalomra, magam is gyűjtöttem piacon élelmiszert, döbbenet volt látni, hogy mindenki adott, néhány idős embernek úgy kellett visszagyömöszölni a kis szatyrába az árut, hogy karácsonyra neki is jusson. Ám, mintha összebeszéltek volna, mindenki hozzátette: aztán ne csak a magyaroknak, a románoknak is adjanak ám! És úgy is lett, ők is kaptak. Az eredmény: a véres Marosvásárhely! Aztán emlékszem a délszláv háborúra. Menekültek át a határon puszta életüket mentve és senki nem kérdezte szerb-e, vagy horvát, kenyérrel szállással jó szóval vártuk őket, volt aki még a házába is befogadta a menekülőt, mások pénzt adományoztak fenntartásukra. Az eredmény: beszélj hangosan magyarul Szerbiában, majd megtudod milyen a kisebbségi sors. Aztán eljött ama december 5.-e, ahol a nacionalista magyarok jó nagyot belerúgtak testvéreikbe, a szomszéd államok mindegyike egyébként, értelemszerűen a saját külföldre szakadt testvéreit magához öleli ahogy egy normális anyaországhoz illik. Most akkor saját magunkon kívül kit is gyűlölünk? A felsoroltak nem egy egy írástudó "reprezentatív felméréséből" valók, hanem több millió honfitársunk magatartásából szűrhető le. Az itt felsoroltak érvényesek a jórészt másokkal szemben definiált hazafiság pontra is. Ha jól tudom ötven egynehány kisebbség él hazánkban. Eddig kettővel volt gond: a zsidóval és a cigánnyal. Bizony mindkettő kibeszélésre vár, mert sok esetben érthetetlen. Vegyük az elsőt, a zsidót. Az állítólagos szembenállás miben gátolja őket? Nem tanulhatnak tovább? Nincs a törvény előtt egyenlőség? Megalázó megkülönböztetés áldozatai? Miből is áll az általuk elszenvedett hátrányos megkülönböztetés? Itt van a cigány kérdés: eddig kik lincseltek ebben az országban? A nép és kisebbségének összeugrasztása nem belpolitikai okokra vezethető vissza. Nem egy döglődő párt agóniájának bűzös mellékterméke?
Válasz erre
10
0
edomer
2010. március 28. 14:01
talán ha végigolvasnátok, talán.
olyan minimális szó van itt a jobbikról szvsz...
Válasz erre
5
2