Titokgazdák

2010. február 07. 12:18

Húsz évvel a diktatúra után még mindig nem kaphatunk hiteles képet arról, miként működött a kádári titkosszolgálat, s kik figyeltek meg minket vagy a szüleinket.

2010. február 07. 12:18

„Kenedi János és munkatársai fáradhatatlanul kutatják annak lehetőségét, miként lehetne elérni - az ilyen szempontból a kommunista rendszer utolsó bástyájának számító - Magyarországon az 1989 előtti negyven év titkosszolgálati iratainak nyilvánosságra hozatalát. Rendhagyó kutatási cél egy sok tekintetben ugyancsak rendhagyó országban.

A napokban az OSA Archívum, az 1956-os Intézet Közalapítvány és a Nyilvánosság Klub közös szervezésében tartott konferencia is ezt a célt szolgálta. Az reménykeltő, hogy a terem zsúfolásig megtelt, ráadásul nagyon sok fiatal vett részt a rendezvényen. Ami elszomorító: a környező államokból érkezett kutatók beszámolói alapján egyedül nálunk nem alkalmas a kérdéses iratok hozzáférésére vonatkozó szabályozás arra, hogy az állampolgárok információszabadsághoz való joga érvényesüljön, vagyis húsz évvel a diktatúra után még mindig nem kaphatunk hiteles képet arról, miként működött a kádári titkosszolgálat, s kik figyeltek meg minket vagy a szüleinket. Rosszabb esetben ők másokat. Nem úgy a szomszédoknál.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 31 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Awakening
2010. február 07. 22:27
Na álljunk meg azért 1 szóra... Teljesen jogos, hogy nyilvánosságra kerüljenek az iratok, mindenki vonja le a tanulságokat, aki büntetést érdemel, azt vigyék be szépen a börtönbe. Ezt már régen meg kellett volna lépni. Akinek a pártjában van érintett és ráadásul tud róla, az a legrosszabb rémálom kategória, azokat azonnal kivezetni a parlamentből, bűnpártolást senki sem követhet el, ha politikus, ha nem.
gót
2010. február 07. 18:22
Ez egy ripacs. És mint ilyen ripacskodásból adott 10 hónapot olyanért amiért a PB is ritka. Egy ripacs aki bíráskodóst játszik. Ezért nincs értelme az ő írásának sem. Mert nem a kádári titkosszolgálatokra kíváncsi, hanem csak ripacskodik megint. Játszja a karakterét, és élvezi hogy szerepelhet. Akár ilyen módon is, vagy a Bencsik 10 hónapja árán is. Egyébként ha kíváncsi hogy hogyan működtek az állami titkosszolgálatok, kérdezzen meg egy két "régi harcost" a kollégái közül.
tanarseged ur
2010. február 07. 17:55
Szomorú, hogy a hír kapcsán Cs.J. személye a fő téma, méghozzá összesen 2 db vitatott ítélet és 1 db aláírt nyílt levél apropóján. A fő téma az állambiztonsági anyagok nyilvánossága kellene, hogy legyen: ezt 20 éve sumákolja el gyakorlatilag az összes parlamenti párt. Sok lehet az érintett mindenfelé, egyeseknek pedig jól jöhet, hogy sokakat lehet a múltjukkal zsarolni.
sunázó
2010. február 07. 16:21
Cserni bíró felmenői közt akadt egy Cserni József. 1919-ben a vörös rémuralom egyik parancsnoka volt. Ítélet nélkül kínoztak embereket halálra, akasztottak fel. Még arra sem vette Cserni a fáradságot, hogy kommentálja a döntését, fejbólintása után rúgták ki a zsámolyt a szerencsétlen alól, akinek nyakán volt a hurok. Köröm alá szúrt tűk, eleven megégetések minden napi tevékenységük közé tartoztak. Most itt maradt nekünk ez a Cserni János. A demokrata.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!