A kommunisták keserű elégedetlenséggel hangoztatták, hogy a magyar társadalom reménytelenül reakciós, majd nekikezdtek az átnevelésnek.
2010. február 25. 14:57
p
0
0
36
Mentés
„A házak még füstölögtek. A közkertekben a fagyott földből kilátszott az ostrom felületesen elföldelt áldozatainak lábfeje. Nemcsak a házak hevertek romokban, hanem az államélet is. Mindenki érezte, látta, hogy az ismert világképnek vége, s a társadalmi, gazdasági, szellemi életet a jövőben másképp kell elrendezni.
De a forradalom elmaradt. A Szovjetunió nem engedte meg, hogy Magyarországon forradalmi átalakulás számolja fel a múltat. A szovjetnek nem volt érdeke ebben az időben egy magyar forradalom, mert a háború még nem ért véget, az orosz hadak ellenséges – osztrák, cseh, német – földön verekedtek Hitler hadaival, s minthogy az orosz hadvezetés, ősrégi keleti szabályok szerint, a háború viseléséhez szükséges javak, az élelmiszer, s ha lehet az olaj, az állatok nagy részét, tehát az utánpótlás zömét nem küldi maga után, hanem a meghódított ország területén talált készletekből zsákmányolja: az orosz hadvezetőségnek nem volt érdeke, hogy egy forradalom zűrzavarában elkallódjanak a németek és nyilasok által még az ország területén hagyott javak. Ezért egyszerűen nem engedte meg a magyar forradalmat. A kommunisták később büszkén hivatkoztak erre. Azt mondották, Magyarország a Vörös Hadsereg jóvoltából megmenekült a forradalom borzalmaitól, s vérontás nélkül élvezhette az elmaradt forradalom vívmányait.
Bizonyos, hogy egy magyar forradalomban sok vér és érték pusztult volna. Senki nem sajnálkozhat, hogy ez a forradalom elmaradt. De elkövetkezett az a különös helyzet, amikor egy társadalomnak viselnie kellett egy elmaradt forradalom minden forradalmi következményét. A magyar forradalom elsikkadt, de mindazt, amit ez a forradalom akarhatott és követelhetett volna, rövid időn belül megvalósították a kommunisták: konfiskálták és újra szétosztották a földbirtokot, szocializálták az ipart, a kereskedelmet, a munkásosztály nevében birtokukba vették az államhatalmat, kisajátították a forradalmi ideológia számára az iskolákat, a nevelést, a szellemi életet. A forradalom egy napon megvalósult eredményeiben. A kommunisták elégedetten mutattak reá e forradalmi eredményekre.
S amikor a magyar társadalom igen nagy többsége – kétrendbeli választáson, melyek közül az első tökéletesen szabad volt – elutasította a rendszert, amely a forradalom nélküli forradalmi vívmányokat hozta: a kommunisták keserű elégedetlenséggel hangoztatták, hogy a magyar társadalom reménytelenül »reakciós«, majd két évvel később kíméletlen módszerekkel nekikezdtek a magyar társadalom forradalmi »átnevelésének«. S minthogy nemcsak a birtokból, hatalomból kicsöppent magyar »úri osztály« volt elégedetlen e változással és annak vívmányaival, hanem a parasztság és a munkásság nagy tömegei is: a kommunisták a magyar társadalom többségének ezt az elutasító magatartását »fasiszta örökségnek« tekintették, és elhatározták, hogy erőszakos módszerekkel és eszközökkel, tehát terrorral és a rendőrállam minden megfélemlítő fegyvernemével kiirtják a magyar társadalomból a fasiszta hagyatékot. »Elhoztuk a parasztnak a földet, a munkásnak adtuk a gyárat, elhoztuk az értelmiség részére a társadalmi szabadságot, megszabadítottuk őket uraiktól, és mi a hála?... A választásokon ellenünk szavaznak, a közéletben és a magánéletben szabotálnak, áskálódnak, az imperialista ellenséget várják és új háborúban reménykednek, amely végez a kommunistákkal!...« – így panaszkodtak. Ezt a panaszt, közvetve és közvetlenül, sokszor hallottam.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Több tucat bűnözőnek ad kegyelmet utolsó napjaiban az amerikai elnök.
p
0
6
9
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 36 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Öreg
2010. február 25. 17:39
Honphi! Ne keverd a dolgokat! Wass Albert menekült volt, mert igaztalanul halálra itélték Romániában és a kommunista magyarok ki is adták volna. Ha ez neked nyaralás! És ha Márait vádolod nyugati nyaralással, Fejtőt vajon miért nem? Ő jó elvtárs, feladatot teljesitet. Mint a Szovjetek hasznos idiótái? Tudod kikre mondták! És Márain és Wass Alberten kivül hány nagytudásu -és egyidejüleg a hazáját nagyon szerető- ember nem jött haza a kommunista időkben!
Egyebkent nagy valoszinuseggel Marai sem biztos, hogy olyan nagyon kedvelte volna Antallt. Sot Orbant sem, ha figyelembe vesszuk, hogy Orban milyen vadliberaliskent kedte, Maraytol az ilyesmi is tavol allt.
Hát igen, Márai is, akárcsak Wass Albert igaz hazafi volt, akitől elvették hazáját, emigrálni kényszerült a Sátán földjére, miközben 15 millió honfitársuk itthon, gyáván meghunyászkodva kiszolgálta a kommunista rezsimeket, míg ők egyenes gerinccel szenvedtek az elnyomó floridai napsütésben.
Konklúzió: ha igaz hazafi vagy, eriggy napozni Floridába, akkor megbecsülés vár rád!
Ez pedig Márai, aki ellentétben Faludyval soha nem tett engedményt egyetlen, hazát, nemzetet romboló eszmének sem. Hihetetlen éles szemével felmérte, észrevette a jelenségeket, kikutatta az okokat és levonta az egyetlen lehetséges következtetést, szinte tudományos észjárással. Az ő gerincét nem hajlította, pláne nem törte meg semmi. Magyar polgárnak született Magyarországon, előbb szülőföldjét rabolták el, aztán javait, aztán a hazáját, de ennek ellenére büszke Magyar polgárként halt meg, pedig már Európát is elvették tőle.
