Gyárfás úgy tett, mintha nem tudná: a Nap-kelte bojkottja, a műsorvezetői kar részleges lefejezését célzó zsarolás nem Aczél és Orosz, hanem éppenséggel őmiatta van. Mi ketten, főállású tollforgatók (és nem funkcionáriusok) ugyanis soha nem kerültünk konfliktusba a Fidesz vezetőivel, ellentétben ővele, aki megengedhetőnek vélte azt a »gazságot«, hogy Schmitt Pált, a Fidesz alelnökét, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét megpróbálja kiszavaztatni sportvezetői tisztéből – mellesleg a legfontosabb ilyen tisztből, amelyet Magyarország sportéletében valaki is betölthet. (Gyárfás végül hajszállal és erősen vitatható módon maradt le arról, hogy ő legyen a MOB elnöke.) A Fideszben – amelynek eminenseivel, például Deutsch Tamás hajdani sportminiszterrel nagyon is szót tudott érteni – ezt soha nem bocsátották meg neki. E föltételezésem mellett egyetlen érvet tudok felhozni: a Fidesz-képviselők akkor sem tértek vissza a Nap-keltébe, amikor nemhogy Orosz és én nem vezettünk műsort, de már Bánó és Pallagi sem.”