Közel a világszenzáció: magyar kutató felfedezése hozhatja el az áttörést a rák elleni küzdelemben

Pardi Norbert korábban Karikó Katalinnal is együtt dolgozott.

Egy friss kutatás szerint az egyik molekula az erek belső felszínén marad, és csapdaként működve megköti az elhaladó immunsejteket.
Az aszpartám, az egyik leggyakrabban használt mesterséges édesítőszer, olyan kémiai folyamatokat indíthat el, amelyek károsíthatják az artériák belső falát, növelve ezzel a szívbetegségek kockázatát – olvasható az Origo cikkében. A portálon azt írják: bár a negatív hatásokat eddig csak állatkísérletekben mutatták ki,
elengedhetetlen lenne az embereken végzett vizsgálatok elvégzése is,
mivel az édesítőszerek egyre több élelmiszerben megtalálhatók.
Egy svéd, kínai és amerikai kutatókból álló csoport 12 héten keresztül aszpartámmal etetett egereket. Az alkalmazott dózis emberi léptékben körülbelül három doboz diétás üdítő elfogyasztásának felel meg. A kísérletben részt vevő rágcsálók egy részét genetikailag úgy módosították, hogy hiányzott egy anyagcsere-folyamatban kulcsszerepet játszó génjük, ami lehetővé tette az inzulin akadálytalan kötődését a szervezet fontos receptoraihoz. A kutatók az aszpartámmal kezelt génmódosított egerek egészségi állapotát összehasonlították egy olyan kontrollcsoporttal, amely nem kapott édesítőszert.
A kutatók megállapították, hogy a mesterséges édesítővel táplált állatoknál magasabb volt az inzulinszint, fokozott érgyulladás jelentkezett, és több zsír halmozódott fel az artériák falában. Ezek a tényezők együttesen növelték a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
A kutatók az aszpartám hatásmechanizmusának vizsgálata során egy CX3CL1 nevű jelzőmolekulára bukkantak, amelynek aktivitása összefüggött az emelkedett inzulinszinttel. Amikor a kísérleti egerekből eltávolították a CX3CL1 receptorait, megszűnt a veszélyes plakkok felhalmozódása, ami arra utal, hogy
ez a molekula kulcsszerepet játszhat az érfalak károsodásában és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.
Yihai Cao, a svéd Karolinska Intézet kutatója szerint a vér erős áramlása általában kimossa a legtöbb kémiai anyagot az érrendszerből. A CX3CL1 azonban kivételt képez, mert az erek belső felszínén marad, és csapdaként működve megköti az elhaladó immunsejteket. Az aszpartám különösen veszélyes lehet, mivel 200-szor édesebbnek érzékeljük, mint a cukrot, ami fokozott inzulintermelést vált ki. Ez a folyamat növeli az érbetegségek kialakulásának kockázatát.
Nyitókép: Pixabay