„Nagy veszteség érte a válogatottat, emberi és szakmai értelemben is, hiszen az utóbbi másfél évtizedben a csapat egyik legmeghatározóbb játékosa volt, világklasszis játékos, aki irányítóként bent a pályán, de azon kívül is egyértelmű vezér volt – emelte ki Chema Rodríguez szövetségi kapitány. – Nekem egészen speciális a viszonyom Mátéval, Veszprémben játékostársak, sőt, poszttársak voltunk, a válogatottban a pályán pedig a meghosszabbított kezem volt, de emberileg is nagyon sajnálom, hogy egy jó barátom búcsút mond a csapatnak. A döntését megbeszélte velem, és tudom, sokat vívódott, de ugyanakkor megértem és elfogadom.
Nagy űrt hagy maga után, de számunkra és utódjai számára egyben motivációt is jelent, hogy bebizonyítsuk: folyamatosan eredményesek tudunk lenni! Sok sikert kívánok neki a Ferencvárosban és a kézilabdán kívül is!”
„Lékai Mátéról elsősorban, mint egykori válogatottbeli csapattársamról tudok beszélni, hiszen sok nagy meccset vívtunk együtt – hangsúlyozta Ilyés Ferenc, a Magyar Kézilabda-szövetség elnöke. – A legemlékezetesebb nyilván valamennyiünk számára a 2012-es londoni olimpia, és főként annak Izland elleni negyeddöntője, ahol a rendes játékidő végjátékában egészen valószerűtlen módon sikerült egyenlítenünk Máté révén, majd a győzelmet is kiharcoltuk. Már fiatalon is kiemelkedett játékintelligenciája, tehetsége, küzdőszelleme révén, és ezt több mint másfél évtizeden keresztül a válogatott szolgálatába állította – ezért a magyar kézilabdázás mindig hálás lehet neki.