Tizenkét év után jutott ki ismét az olimpiára a magyar férfi kézilabda-válogatott, amelynek első számú irányítója ismét emlékezetes produkcióra készül, s London után Párizsban is megcélozza a legjobb 4 közé jutást. A kvóta értékéről, a fiatalokról, a saját szerepéről és családról is beszélt lapunknak adott interjújában.
Nyitókép: Nemzeti Sport/Dömötör Csaba
***
Hogy mekkora értékkel bír egy kijutás az olimpiára, Lékai Máté és a férfi kézilabda-válogatott esete is bizonyítja. 2012 után 12 évet kellett várni az újabb kvótára, volt, amikor idejekorán kiderült, nincs rá esély. A Ferencváros 35 esztendős irányítójának nem csupán a nagy időbeli távolság miatt különleges a párizsi repülőjegy megszerzése: immár férjként, apaként léphet majd pályára a franciaországi játékokon. Londonban még ifjú titánként szerzett magának hírnevet, most elismert játékosként bizonyíthat. Bombaerős csoportba került csapat, amely Franciaországgal, Dániával, Norvégiával, Egyiptommal és Argentínával küzdhet meg a négy továbbjutó hely valamelyikéért, hogy eljusson a negyeddöntőbe, mint 2012-ben.
Ha azt mondom, olimpiai negyeddöntő, mi jut az eszébe?
Bízzunk benne, hogy elérjük majd a nyáron. Ez azt jelentené, hogy továbbjutunk a csoportból. Nyilván a 2012-es magyar-izlandi meccsre is irányult a kérdés. Remélem, hogy ezúttal is minimum a negyeddöntőt el tudjuk majd érni.
Azért feledhetetlen volt az a drámai csata, amit kétszeri hosszabbítás után nyert meg Magyarország. Ön lőtte a rendes játékidő végén az egyenlítő találatot, miután Fazekas Nándor büntetőt védett, s az ellenakciót góllal fejezte be. A kapusnak már a fiával játszik együtt, nosztalgiázik egy kicsit?
Nem, pedig sokszor kérdeznek az olimpiával kapcsolatban arról a mérkőzésről. Nemhogy nosztalgiázni nem szoktam, vissza sem nézem a meccseimet.
Sokan legyintenek, de két évtized után jutott ki egyszerre az olimpiára a magyar női- és férfi kézilabda-válogatott. Mekkora fegyvertény ez?
A női szakágról nem akarok állást foglalni, de
férfi kézilabdában nagyon-nagyon nehéz kvótát szerezni. Ennek oka egyrészt, hogy maga a rendszer is így épül fel, másrészt az, hogy sok ország űzi már magas szinten.
Lejátszol egy tornát, a következő évben van egy újabb világ- vagy Európa-bajnokság, és teljesen más végeredmény születik. Az európai nemzetek között pedig hatalmas a verseny, és nem elég egyszer jól teljesíteni. Ráadásul, ha az adott vb-n nem teljesítesz jól, esélyed sem marad vagy csak minimális, hogy az Európa-bajnokságról elérj az olimpiai selejtezőre. Soha nem volt ennyire erős a mezőny szerintem.
Hogy tekint a két kimaradt olimpiára?
Ezzel nem akarok foglalkozni! Voltak olyan események, amik nem úgy sikerültek, ahogy szerettük volna. Szerintem azért is volt ekkora üdvrivalgás, ünneplés a portugálok elleni sorsdöntő mérkőzés után, mert mindenki átérezte, hogy mekkora dolog a kijutás.
Ötödik hely a kontinensviadalon, óriási csatában kiharcolt olimpiai kvóta az idei mérleg. A magyar férfi válogatott most egyfajta flow-ban van, miközben egy-egy tornán is hullámzóan teljesít?
Az a helyzet, hiába vagy jó, de mondjuk az Európa-bajnoki csoportkörben akad egy rossz meccsed, véged van! Kiestél, és tizenvalahányadik lettél. Ez a januári Eb és a márciusi, tatabányai kvalifikációs torna kiválóan sikerült. Ugyanakkor nem gondolom, hogy ez a kettő bármiben befolyásolja azt, hogy az olimpián hogy fogunk szerepelni. Ha gyenge játékkal, valami csoda folytán jutottunk volna ki Párizsba, és az Európa-bajnokságon huszadikak lettünk volna, akkor is ugyanannyi esélyünk lenne az olimpián, mint most, két sikerrel a hátunk mögött.
Az viszont jól látható, hogy csapattá érett a társaság Chema Rodriguez kezei alatt. Mit szól hozzá, hogy a szövetségi kapitány szerint senkinek sincs bérelt helye?
Szerintem ez így is van. Egyrészt, mert mindenkinek ingadozik a formája, ki jobban játszik, ki kevésbé. Másrészt sajnos kézilabdában gyakoriak a sérülések. Harmadsorban,
azt tudni kell, hogy a vb-n és az Eb-n 16 játékost lehet nevezni, az olimpiára csak 14-et!
Kell majd hoznia olyan döntéseket a szövetségi kapitánynak, ami nem ideális.
Hol látja a saját helyét, illetve saját szerepét ebben a vegyes korösszetételű együttesben?
A korom, a tapasztalatom és a csapatban betöltött pozícióm alapján, tehát, hogy irányító vagyok, a hierarchiában felül állok. Az edző jobb keze a játékmester, támadásban az van, amit én mondok. Ezáltal is rám hallgatnak a többiek, de a pályán kívül is sok fiatal és más játékos is felnéz rám. Próbálják meghallgatni, amit mondok, én pedig igyekszem segíteni őket ahogy csak tudom.
Imre Bence, Fazekas Gergő és a Krakovszki testvérek is berobbantak a nemzeti csapatba. Hogy tekint ezekre a jó értelemben véve gátlástalan fiatalokra?
Én nem csodálkozom rájuk. Imre Bencét például nap mint nap látom, és a többi tehetséget is évek óta figyelemmel követem, hogy teljesítenek a pályán. Ugyanígy viselkednek a klubjaikban is. Szerintem jó, hogy nincs bennük az: ha hibázik egyet, utána nem meri megcsinálni. Bízom benne, hogy komoly téthelyzetben is hasonlóan reagálnak. Ha egy másodpercig is vacillálnak, az a kézilabdában már késő. Remélem, töretlen lesz a fejlődésük.
Az olimpiai után már lesznek, akik nem szerepelnek a válogatottbaN, s ŐK átveszik a helyüket.
Fizikailag hogy bírja a megerőltető és súlyos pofonokkal járó sportot?
Azt szokták, mondani: ha a kézilabdázó nem érez fájdalmat, akkor meghalt. Vannak területek, amik fájnak, de köszönöm szépen, jól vagyok. Oda kell figyelni, az érintett testrészekre külön erősíteni vagy gyógytornázni. És a mi a legfontosabb: utána szükséges többet masszíroztatni, kezeltetni, egyáltalán a regenerációra és a pihenésre több időt fordítani.
A sportolóknak sem könnyű heteket a család nélkül távol lenni. Öt éves a kisfia, aki a feleségével, Lékai-Kiss Ramónával jár meccsekre. Párizsba is utazik a Lékai család?
Az a terv, hogy jönnek majd, de azt még nem tudom, hány meccsre, melyikre, hogy s mint. Nem jártam még utána, s nyilván egy olimpia óriási őrület, a városban nem egyszerű szállást találni vagy jegyet szerezni. Erre még rá kell feküdni, de szeretnénk, ha ott lennének. A fiam viszonylag jól megérti, hogy kézilabdázom, de persze nehéz ez, ha utazni kell. Mindenkinek a család az első az életében , ám most a szeretteim is megértik, hogy egy olimpiáról van szó. Négyévente van, de mi nem is vagyunk ott négyévente, tehát ritka esemény az életünkben.
Ezt is ajánljuk a témában
Mindkét együttesünkre gyilkos küzdelmek várnak, az esélyekről Ilyés Ferenc elnök és a két szövetségi kapitány, Golovin Vlagyimir vlamint Chema Rodríguez is nyilatkozik.
Ezt is ajánljuk a témában
A válogatott tagjai alaposan megünnepelték az olimpiára való kijutást. Mutatjuk a kalapokat, szavazzanak!
A sportoló a Dunaújvárosi Ökölvívó SE vendégeként tartott élménybeszámolót.
Az öttusázók távozóban lévő szövetségi kapitánya állítja, nem ő nem akarta kivinni a nyári játékokra a későbbi aranyérmest. El is meséli, mi állt a háttérben, és milyen új sportág felé kacsintgat...
Az Úr adott nekem mindent, ahogy a karrieremben, úgy a magánéletben is, nekem az Isten az első, és erre büszke vagyok, írta Nemanja Majdov.
A lovaglást váltó versenyszámot még ki sem próbálta párizsi aranyérmesünk.
A párizsi játékokon részt vett 39 magyar parasportoló emberfeletti és emlékezetes teljesítményt nyújtott. Adja magát a kérdés: valóban csak feleannyi jutalmat érdemelnek, mint az épek? Interjúnk.
Még Kennedy is ráfanyalodott a gyorséttermi ételre.
Ez sem a béke felé vezető út.
