Durva telek, hideg nyarak, veszprémi álmok – Norvégiában találta meg a számításait a magyar tehetség

A légiósok uralta Veszprém kézilabdacsapatában az elmúlt években nem sok magyar tehetséges fiatal mondhatta el magáról, hogy pályára lépett a Bajnokok Ligájában, főleg hogy még gólt is szerzett. Egyikük Lukács Péter, aki a 2021–2022-es évadban, vagyis az utolsóban, amikor a bakonyiak bejutottak a kölni final fourba (ki sejtette akkor, hogy az elkövetkező 3 évben ez álom marad csupán?), 

A következő évadban már nem kapott ennyi lehetőséget, és ahogy a veszprémiek legtöbb hazai kézilabdázója, ő is kölcsönbe került: 2023-ban az Elverum légiósa lett. Norvégia egyik legnagyobb múltú, meghatározó csapatánál a fiatal irányító megtalálta a számításait: a bajnokságban és a kupában is döntőbe jutott csapatával (előbbit csak hosszabbítás után veszítették el), az Európa-ligában pedig tovább gyűjtötte nemzetközi tapasztalatait.

Most pedig zajlik a második évad, sőt inkább már a vége felé járunk, és Lukács a tavalyinál még több lehetőséget kap. A kupadöntő megint összejött (egyetlen gólos vereség a Kolstadtól), míg a bajnoki döntőbe alapszakaszgyőzteskét jutottak be, vagyis könnyen elképzelhető: 

Teljesítményével Chema Rodríguez szövetségi kapitány figyelmét is felkeltette, tavaly novemberben góllal debütált a finnek elleni Európa-bajnoki selejtezőn a magyar válogatottban – vasárnap ismét pályára léphetett Nagykanizsán a finnek ellen, és két góllal zárt. 

Lukács pályaíve tehát Veszprémből való távozása után (mely még mindig az „anyaegyesülete”, továbbra is kölcsönben szerepel) egyértelműen felfelé emelkedik – többek között erről is beszélgetett vele a Mandiner.

„A kezdetektől fogva nagyon jól érzem magam itt, ráadásul a második idényben még több játéklehetőséget kaptam. Bízom abban, hogy a következőben akár a Bajnokok Ligájában is szerepelhetünk, és akkor még egy szintet tudok lépni.”

Bizony ám, mert bár az eredeti kölcsönszerződés csak 2 évre szólt, ezt az év elején megtoldották újabb két esztendővel – ennek a részleteiről is mesélt nekünk Lukács.

Annyira nem meglepő, az elmúlt években ezt is több korábbi veszprémitől láttuk már, legyen szó Ilic Zoranról vagy éppen Palasics Kristófról. Kíváncsiak voltunk, meglátása szerint miben fejlődik Norvégiában a junior világbajnoki ezüstérmes irányító.

„A mi játékunk az egy az egy elleni szituációkra épül nagyrészt, úgyhogy abban tudtam nagyon sokat előre lépni támadásban. Taktikai elemekben is sokat fejlődtem természetesen, és megismertem egy új kultúrát, új nyelvet, új embereket, ezek miatt a személyiségem is fejlődött.”

A norvég nyelvtudását ráadásul itthon is tudja gyakorolni a magyar válogatott norvég erőnléti edzőjével, Tord Ellingsennel.

„Őt kéne megkérdezni, milyen is a norvégom, de igyekszem. Egy online nyelvsuliban tanulok, úgy érzem, egyre jobban megy. 

Vasárnap pedig kezdődik a Kolstad elleni bajnoki döntő – mint már említettük, Elverum városa már 3 éve vár arra, hogy hazavigyék az aranyérmet.

„Hazai pályán kezdünk, az lenne a legjobb, ha már két találkozóból sikerülne nyernünk, de ha nem, akkor otthon győznünk a harmadik meccsen. Idén nagyon jól szerepel a csapat egész évben: megnyertük az alapszakaszt is a Kolstad előtt, ami nagyon fontos volt a klub számára. Szóval pozitívak vagyunk, bízunk abban, hogy idén vissza tudjuk hódítani a norvég bajnoki címet.”

Ez utoljára még akkor sikerült az Elverumnak, amikor az a Máthé Dominik is tagja volt a norvég alakulatnak, akiről éppen a napokban jelentették be, hogy a nyártól visszatér a norvég csapathoz.

Örülök, hogy Dominikkal jövőre csapattársak leszünk. Bízom benne, hogy minden rendben lesz a sérülését követően, és egészséges lesz, hiszen mindenki tudja, hogy egy kiváló játékos, aki sokat segíthet nekünk. Biztos vagyok benne, hogy jól fogunk tudni együtt működni a pályán és azon kívül is, remélem, együtt sikeresek leszünk itt.Várom a Kolstad elleni döntőket, de a jövő évet is, amit már Dominikkal együtt kezdünk meg.”

Erre készül Lukács is: de vajon arról a gyermekkori álmáról már letett, hogy egyszer a Veszprém meghatározó játékosa legyen?

Arról is beszélt nekünk: miben kell még fejlődnie ahhoz, hogy egy Veszprém-szintű klub játékosa lehessen.

„Mindenben van hova fejlődni. Fizikailag mindenképpen. Szeretnék védekezésben is még jobb lenni, és lépéseket tenni afelé, hogy egy olyan szintű csapatban, mint a Veszprém, megálljam a helyemet. 

Fotó: MTI/Tóth Zsombor