„Nem érdekel, mi történt, a célom, hogy a DVTK legyen az első számú vidéki erő!” – megtartotta második miskolci székfoglalóját Kovács Zoltán

Hétfőn délután a DVTK Arénában rendezett sajtótájékoztatón mutatkozott be a klub régi-új sportigazgatója, Kovács Zoltán, aki az elmúlt jó egy évben Újpesten betöltött főtanácsadói pozícióját hagyta ott azért, hogy újból Miskolcon dolgozhasson. Ennek oka prózai: a korábbi újpesti legenda elmondta, bármennyire is imádja a lila-fehéreket, kiderült, hogy a tanácsadói posztot „nem neki találták ki”, semmilyen téren nem elégítette ki, ő sportigazgatóként érzi jól magát, és ebben is jó. Ezt egyébként korábbi eredményei is alátámasztani látszanak. 

„Valamit elkezdtünk akkor, amit lehetett volna folytatni – remélem, ezt a DVTK-szurkolók is így érzik. Hajam ugyanannyi van, mint akkor volt, az ambícióm azonban semmit sem csökkent, nagy örömmel vagyok itt újra – mondta a legutóbbi diósgyőri szerepvállalásakor 40, most 51 éves szakember, aki azt is tisztába tette, a roppant sikeres bemutatkozó idény végén miért távozott végül mindössze egyetlen évad után. – Az én vízióm világosan az lett volna, a Ligakupa-győzelem, az MK-döntő és a bajnoki ötödik hely után 

Kovács Zoltán leszögezte, az első és legfontosabb most, hogy mihamarabb pontot tegyenek a levegőben lógó edzőkérdésre, miután a csupán február végén kinevezett litván Valdas Dambrauskas nemrég bejelentette távozását. A zuhanyhíradó tényként kezeli az előd, a februárban kirúgott Vladimir Radenkovics visszatérését – akivel a klub a ritka 4. helyen állt az elküldése pillanatában –, erre Kovács úgy reagált, „elképzelhető”. „Az biztos, hogy a csapat őszi és tavaszi teljesítménye között nem véletlenül volt akkora a különbség – a játékról megvan a véleményem, ami nem biztos, hogy elegáns, de a lényeg, hogy ez már a múlt. A célunk innentől, hogy egy olyan klubban dolgozzunk, ahol rend és nyugalom van, és mindenki egy irányba evez.”

A Mandiner felvetésére, miszerint a tény, hogy az előző sportigazgatót számos balhé után mindössze hét hónap alatt menesztik, a szezonbeli második edző pedig négy hónapot sem ér meg, nem feltétlenül az egy irányba evezésre enged következtetni, Kovács egyenes választ adott: „Nagyon remélem, ezek a problémák már a múlté. 

Az egykori újpesti csatár játékosként finoman szólva sem számított közönségkedvencnek Diósgyőrben – emlékezetes, hogy amikor 12 éve először kinevezték Miskolcon sportigazgatónak, egy hatalmas, a régi stadion bejárata fölé kifeszített 

Kovács akkor ezt frappánsan úgy reagálta le, hogy őt nem kell, hogy szeressék, szeretik elegen Újpesten, ő itt dolgozni akar, és azt, hogy a munkája alapján ítéljék meg. Ezt végül nem kis bravúrral sikerült is elérnie az idény végére. Most is felelevenítette ezeket a történeteket, hozzátéve, hogy a híres diósgyőri klubidentitás miatt döntött úgy, hogy visszatér ide – mint mondta, négy vidéki klubnál tudta volna elképzelni a sportigazgatói folytatást, és ebből a DVTK az első helyen állt. (Hogy miért nem Újpesten sportigazgató, arra csak annyit felelt: erről nem őt kell megkérdezni).

„Az identitás nagyon erős itt Miskolcon és a klubnál, 1910 óta folyamatosan. Mindig nagyon szerettem itt játszani ellenfélként, rendre teltházközeli meccseken. 

Ami a tíznél is több lejáró szerződésű futballistát illeti, Kovács szerint közülük legfeljebb két játékos megtartására van esély, fiatal magyarjaik viszont biztos, hogy lesznek, már csak az új MLSZ-szabályozás nyomán is. „A fiataloktól semmiképpen sem szeretnénk elszakadni, emellett legalább öt-hat játékossal szeretnénk erősíteni a nyáron.”