Bölöni, aki első romániai labdarúgóként érte el a 100-szoros válogatottságot, a különdíjat egykori Steaua- és válogatottbeli csapattársától, Miodrag Belodedicitől vehette át.
Az ünnepelt szakember köszönőbeszédében hangsúlyozta, hogy az elismerést nem kizárólag sajátjának tekinti, hanem megosztja korábbi edzőjével, Jenei Imrével, valamint Miodrag Belodedicivel, Adrian Bumbescuval, Tudorel Stoicával, Anghel Iordănescuval, Helmuth Duckadammal és többi csapattársával. Külön megemlékezett Valentin Ceaușescuról is, akinek ugyancsak háláját fejezte ki.
„A legmeghatóbb pillanatom nem egy futballpályán történt. 1986-ban, amikor hazaérkeztünk a Bajnokcsapatok Európa-kupájával az Otopeni repülőtérre, mély sötétség vett körül minket. De ott állt előttünk 30 ezer ember. Egy egész ország. Olyan emberek, akik meg akartak érinteni minket, mert a győzelmünk az ő győzelmük is volt. Ez a siker adta vissza számukra a büszkeséget, az önbecsülést és a boldogság jogát” – idézte fel meghatottan Bölöni, aki beszédében Székelyföld támogatását is kiemelte.
„Nem nevezhetném magam Bölöninek, ha elfelejteném megemlíteni azt a térséget, amely mindig mellettem állt: Székelyföldet – Sepsiszentgyörgytől Kovásznán át és Gyergyószentmiklósig.”
Bárhol voltam a világon, mindig vigyáztak rám és támogattak. Ez boldoggá tett. És még mindig boldog vagyok”
– hangsúlyozta.