A magyar sportirányítás első számú vezetője az M4 Sportnak adott nagyinterjút, amelyben többek között szó esik az LA10 Programról, a honosításról, az edzőket védő sporttörvény-módosításról – és természetesen a Milák Kristófhoz fűződő szoros barátságról is.
A sportállamtitkár szerint 2025 egy nyugodtabb év lesz, mint az előzőek – már csak azért is, mert nem lesz olimpia.
Ezzel együtt rengeteg feladat vár a honi sportirányításra, ugyanis a közelmúltban elindították az LA10 programot (fókuszálva már a 2028-as Los Angeles-i játékokra), amely során kettős célkitűzést fogalmaztak meg a vezetők: 10 aranyérem megszerzését, vagy azt, hogy a nemzetek rangsorában az első tíz nemzet között végezzünk. Ezzel kapcsolatban Schmidt Ádám sokat sejtetően annyit mondott, „ez majdnem lehetetlen vállalásnak tűnik, de meglátásom szerint mégsem az. Ám ha csak kilenc aranyérem jön össze, akkor sem leszünk elégedettek”. A sportvezető azt is hozzátette: a hihetetlen kiélezett versenyben reálisabbnak látja a tíz aranyérem megszerzését.
„Látva a magyar sportban rejlő erőt, ki kell tűznünk magunk elé egy célt, és ennek szellemiségében kell a következő olimpiászt végigcsinálnunk.
Ez nem az én vállalásom, hanem a magyar sporté” – fűzte hozzá Schmidt Ádám.
A honosítás a mai sportélet természetes velejárója, „amely elől én sem zárkózom el, hiszen 99 százalékban nemzeti érdek, másrészt tapasztalható: az európai sport lefelé szálló ágban van. Ennek oka, hogy egyre több országban és földrészen ismerik fel: a sport remek országimázs, és ezért rengeteg pénzt fektetnek bele. A honosítás hosszú ideje jelen van az egyéni és csapatsportágakban is, de nagyon körültekintően kell eljárni” – fedte föl az egyik lehetséges adukártyát a sportállamtitkár.
2025 januárjában megalakult a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézetet, melynek vezetője a korábbi kiváló gátfutó, dr. Baji Balázs lett.
Schmidt Ádám ezzel kapcsolatban elmondta, „sokfajta támogatási program volt jelen 2022-t megelőzően is a magyar sportban, de ezek közül nagyon sokat megújítottunk. Az egyik ilyen a 2023. január 1-én elindított Nemzeti Versenysportfejlesztési Program, amely a korábbi hagyományokkal szakítva nem 16 egyéni olimpiai sportág támogatására fókuszált, hanem megszólítottuk az összes ötkarikás sportágunkat. Ennek eredményeképpen egy olyan együttműködési és támogatási megállapodást kötöttünk a szövetségekkel, amelynek fókuszában a 2024-es olimpia állt. Párizs után indokolt volt, hogy mérleget vonjunk, és nézzük meg, mi valósult meg a vállalásokból. Ez egy nagyon hosszú folyamat volt, mely során a mi figyelmünket is sok mindenre felhívták. Az egyik ilyen, hogy ugyan 2010 óta nagyon komoly infrastruktúra-fejlesztés és világszínvonalú fejlesztés valósult meg a magyar sportban, de nem sikerült kellően fókuszálni a sportszakemberképzésre. Nem csak az edzőkre gondolok, de az tény:
a sportelit nem tud működni, ha nincs mögötte egy magas színvonalú sportudományi és sportegészségügyi háttér.
Erre igyekszik reflektálni ez a sportintézet, valamint koncentrálnunk kell azt a tudást, amellyel rendelkezünk. Ennek érdekében együttműködési megállapodást kötöttünk azzal a nyolc felsőoktatási intézménnyel, amelyeken e sportszakemberek képzése, továbbképzése zajlik. Ez is egy olyan azonnali beavatkozás, amely révén rövid távon nagyon hatékony eredményt várhatunk”.
A nagyinterjú során szóba került az a tervezett sporttörvény-módosítás is, amelynek elsődleges célja, hogy ne maradhassanak ki a jutalmazásból illetve az életjáradékból az arra érdemes utánpótlásedzők vagy a már profi sportolókkal foglalkozó szakemberek. A sportállamtitkár szerint „sok fél- és téves információ jelent meg ebben az ügyben. Ez messze túlmutat az edzői életjáradék körén. Az elmúlt húsz évben sokfajta szabályozás volt, amelyek sokszor változtak. Meggyőződésem, hogy a nevelőedzői kérdéskörrel kell foglalkozni.
Jogi nonszensz és embertelen, hogy ha egy nevelőedzőt egy sportoló megjelöl egy olimpiát megelőzően, ám a következő előtt valamiért nem teszi meg ugyanezt, akkor az a szakember, akiről egyszer már kiderült, hogy a sportolót felkészítette, hirtelen már nem is nevelőedző. Ez abszurd, ez bántja az ember igazságérzetét, jogérzékét.
Nem Párizs után indult el a gondolkodás ebben a kérdésben. Sokfajta gondolat hangzott el a jutalmazással kapcsolatban. Október közepén kerestük meg a köztestületeket a törvénymódosítással kapcsolatban, teljesen függetlenül bárkinek, bármilyen levelétől. Reményeink szerint legkésőbb március elejére kialakítjuk a tervezetet, amely sokkal inkább igazságos és a sportvilág számára elfogadhatóbb jogszabályi környezetet”.
E témával és Schmidt Ádám személyével kapcsolatban is kihagyhatatlan Milák Kristóf személye. Az immár kétszeres olimpiai bajnok kiválóság az elmúlt években a nyilvánosságot teljesen kizárva készült, mégis: a magyar úszócsapat legeredményesebb versenyzőjeként zárt Párizsban, akivel kapcsolatban köztudott, hogy remek barátságban van a magyar sportirányítás első számú vezetőjével.
„Aki közelebb áll hozzám, az inkább elszenvedője annak, hogy sportállamtitkár vagyok. Elmúltam 40 éves, amikor a miniszterelnök úr sportügyi főtanácsadója lettem. Negyven év alatt számos emberi kapcsolatra tettem szert, egyébként a sport világából is. Talán a leghitelesebb példa az, hogy a feleségem, a gyermekeim édesanyja is sportoló volt, Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok kajakos. Talán az senkitől sem várható el, hogy számoljak fel a korábbi éveimmel és kapcsolataimmal, azért mert most sportállamtitkár vagyok. Az ember sokkal körültekintőbben jár el, ha a kedvezményezetti körben egy ilyen szereplő jelenik meg, de ez elkerülhetetlen.
Kristóf soha nem kapott semmiféle plusz juttatást, vagy kedvezményt, azt bárki ellenőrizheti. Büszke vagyok a barátságára, magánemberként kikéri a véleményem és el is mondom azt.
Ő is egy önálló ember, egy nagy bajnok, akinek megvan a saját elgondolása a világról. Ugyanúgy, mint minden embertársunk és jómagam is sokat hibázik, reméljük, hogy ezekből tanul. Mindenesetre amikor elbizonytalanodott vagy úgy érezte, hogy bajban van, akkor azt várta, hogy legyek egy támasza a sportolói céljainak elérésében. Elképesztő pillanat volt, amikor Párizsban arany- és ezüstérmet szerzett, elég, ha ketten tudjuk, hogy ő és én ezért mit tettünk.”
A TELJES BESZÉLGETÉS ITT TEKINTHETŐ MEG:
Nyitókép, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Schmidt Ádám a szabadtéri edzőparkokat népszerűsítő országjárás jegyében Sukorón, a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-kenu Akadémián járt. Az eseményen a Mandiner stábja is részt vett.
A moszkvai álláspontot az orosz sportminiszter fejtette ki.
A közösségi oldalán osztott meg egy képet.
A lángok eloltásán 2300 tűzoltó dolgozik, a munkát nehezíti a 30 Celsius-fok feletti hőség.
Szigorításról szó sincs, csak lefektetett, szerződésben rögzített feltételekről.
38 évesen lőtt pontot érő szabadrúgásgólt.
A fegyveres támadásban hat ember megsérült, közülük négyen továbbra is kórházban vannak.
