Gyere, Egérke! – ötvenesztendős Egerszegi Krisztina!

Fotó: MTI Fotó: Németh Ferenc

Vasárnap aludt ki az olimpiai láng Párizsban, de a franciaországi ötkarikás játékok csodálatos magyar szereplését még fel sem tudtuk dolgozni, már itt egy újabb jeles ünnep, amely emlékeztet az idő kegyetlen, öles léptekkel történő rohanására:

A legendás Egérke, a Magyar Szent István Rend kitüntetettje, az Úszó Nemzet Program nagykövete – csak néhány az általa kiérdemelt becenevekből, címekből, elismerésekből és kitüntetésekből, amelyekért kőkeményen megdolgozott. Egy ország szeme láttára nőtt fel, lett kislányból kamasz, majd felnőtt nő és háromgyermekes családanya.

de ereje teljében, mindössze 18 évesen a katalán fővárosban 100 méter háton és 400 méteres vegyesúszásban is a dobogó tetejére léphetett. Alig lépte át a felnőtt kort, már négyszeres olimpiai bajnoknak mondhatta magát! Egy ország zárta egy pillanat alatt a szívébe: nem véletlen, hogy Vitray Tamás legendás, szöuli közvetítése máig minden sportszerető magyar ember emlékezetében élénken él. Ma is szívdobogtató visszahallgatni a felvételt: Gyere Egérke, gyere, kicsi lány!

Halmozta a rekordokat

Csak érdekességként: az évezred második legjobb magyar olimpiai szereplése Párizshoz kötődik. A néhány napja befejeződött sportesemény hozta el többek között egy 18 éves ifjú hölgy, Márton Viviana nagy napját is a magyar szurkolóknak, ezzel a tenerifei születésű tekvondós lett hazánk harmadik legfiatalabb olimpiai bajnoka. Talán nem árulunk el nagy titkot, a vonatkozó rangsort ünnepeltünk vezeti, aki 1988-ban 14 évesen, 1 hónaposan és 9 naposan ért a csúcsra. Közöttük a szintén 18 évesen bajnokká váló, most szívinfarktusa után az életéért küzdő Ónodi Henrietta áll a képzeletbeli dobogón.

Egerszegi hosszú utat tett meg, hogy felérjen a csúcsra: az 1974-es születésű tehetséges úszó a nővérével kezdett uszodába járni a fővárosban, már hétévesen a Budapesti Spartacus igazolt sportolója volt. Mindössze 12 évesen már 4 korosztályban, valamint a felnőttek bajnokságában is rajthoz állt. Ekkor szerezte első felnőtt bajnoki érmét, majd nemzetközi ifjúsági versenyen is 2-2 arany- és ezüstérmet nyert. A következő évben négy egyéni versenyszámban győzött a felnőtt bajnokságon – írja a MTVA Sajtóarchívuma.

A magyar csapat legfiatalabb tagjaként utazott első olimpiájára, az 1988-as szöuli játékokra. Első döntőjében 100 méter háton országos csúccsal lett ezüstérmes, majd 200 méteres távon mindössze tizennégy évesen Európa-csúccsal lett olimpiai bajnok. Az 1991-es világbajnokságon hátúszásban mindkét távon győzött, ezzel megszerezte a magyar úszósport első női világbajnoki címét. Az athéni Európa-bajnokságon 100 és 200 háton is világcsúccsal lett aranyérmes, sőt 400 méter vegyesen sem tudta megelőzni senki. Az itt beállított 2:06.62 perces világcsúcsát 200 méter háton a zimbabwei Kirsty Coventry tudta először megdönteni 2008-ban 2:06.39 perces idővel.

Barcelonai tarolás

Az 1992-es barcelonai olimpián Gyulay Zsolttal együtt tette le a magyar sportolók nevében az olimpiai esküt, és háromszor állhatott a dobogó legfelső fokára, 100 és 200 méter háton olimpiai csúccsal, 400 méter vegyesen országos csúccsal nyert.

Az 1996-os atlantai olimpián 400 méter vegyesen harmadikként ért be, 200 méter háton viszont fölényes győzelemmel szerezte meg az olimpiai aranyat, ezzel az ausztrál Dawn Fraser után a világ második úszónőjeként győzött három egymást követő ötkarikás játékon ugyanabban a számban. Harmadik olimpiája után bejelentette visszavonulását. Később családot alapított, három gyermeke született, pályafutása vége óta, édesanyaként tudatosan kerüli a közszereplést.

Egy ideig tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak és a Magyar Úszó Szövetség elnökségének, 1997 és 2002 között a Magyar Televízióban futó Jövő-menő című gyermeksportmagazinban láthatták a nézők, majd 2022-ben elvállalta az Úszó Nemzet Program nagyköveti posztját, azóta az uszodákat járva népszerűsíti az úszást a gyerekek körében!

Lapunk Wladár Sándorral készült interjújában az úszószövetség elnöke úgy fogalmazott, arra a legbüszkébb, hogy sikerült megnyernie a sportágba való visszatérésre a korábbi klasszist.

Igazolásként ez az egyetlen mondat is elég a Nemzet Sportolójától, hisz jelentőségteljesen megmutatja, mekkora siker az úszólegenda újbóli szerepvállalása a hazai sportéletben. Nem kétséges, az 50 esztendős Egerszegi Krisztina máig megkerülhetetlen alakja a világ úszósportjának.

Megtalált harmónia

A legendákat és az évfordulókat sosem felejtő Újságmúzeum két évvel ezelőtt az alábbi írással köszöntötte nyilvánosságot nem kereső Egerszegit: „Aztán egyszer csak véget ért a sportfilm. Helyébe lépett egy másik kaland – a civil élet, a szerelem kalandja. S jött Ádám, akit valahol a Mátrában, Ágasváron ismertél meg, egy gyerekeknek rendezett programon. És 1999-ben az első randevú egyéves évfordulóján összeházasodtatok. És jött előbb Bálint, majd Barnabás és végül Zille, a három csodálatos gyerek. S mi, rajongók, tisztelők azóta figyeljük távolból, tisztes távolból a harmóniát, amelyet megtaláltál a medencén túl is. A harmóniát, a boldogságot, a kiegyensúlyozottságot. S ezek talán még az öt olimpiai bajnoki címnél is többet érnek és többet jelentenek.”

Szerénységére jó példa, hogy lakóhelye, Érd polgármestere díszpolgári címmel tüntette volna ki, Egerszegi azonban végtelenül intelligensen elhárította a megkeresést. Mint Csőzik László polgármester a közösségi oldalán írta:

„Egerszegi Krisztina ezt a kezdeményezést a maga végtelen szerénységével és bölcsességével zavarba ejtően udvariasan elhárította. Nagyrészt azzal, amit itt többen is írtak már: úszókarrierje nem Érdhez köti, hanem az I. kerülethez. Sőt, mind a Várnegyed mint kerület, mind Budapest főváros már díszpolgárává avatta. Mint ahogy azt is visszautasította máshol, hogy uszodát nevezzenek el róla. Meg kell mondjam, páratlan intelligenciáról és kultúráról tett tanúbizonyságot a beszélgetés során, amely felemelő, emlékezetes élmény marad számomra.”