Magyar elsős kisdiákokat köszönt a Rákóczi Szövetség. Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár és a szövetség elnöke, Csáky Csongor. Fotó: MTI / Krizsán Csaba
Ha a nemzetpolitika témájában előkerül a magyar iskolák helyzetének kérdése, elsősorban a diákok száma, vegyes képet látunk. Éppen ezért izgalmas az az elemzés, amit a Vektor Társadalomkutató Egyesület publikál közösségimédia-felületén, s amely jelentős részben szembemegy a negatív hírözönnel.
Olyan alapvetően izgalmas adatokkal például, hogy bár csökkent a magyar tannyelvű általános iskolába járó gyerekek létszáma, jóval kisebb arányban, mint a magyarság száma az országon belül a 2010–2011-es és a 2023–2024-es időszakban. A 31 ezer magyar tanulóból 29 ezren maradtak, a visszaesés 5 százalékos. Ennél nagyobb mértékben, 11 százalékkal csökkent a magyar származású kisiskolások száma, a magyarság lélekszáma pedig 9-10 százalékkal lett kisebb.
A csökkenés magyarázata többrétű. Adva volt egy elképesztő asszimilációs nyomás, a vajdasági mellett a legnagyobb – mondja lapunknak a felvidéki egyesület elnöke, Rákóczi Krisztián. Könnyű volt a beolvadás: talán a magyar és a szlovák nemzet között a legkisebb a kulturális és vallási különbség a Kárpát-medencében, aminek történelmi gyökerei vannak, hiszen Szlovákia minden négyzetcentimétere a történelmi Magyarország része volt. Az asszimiláció némileg mérséklődött, és „ha még nem került is sor a történelmi megbékélésre, a szlovák pártok sem használják már napi rendszerességgel a magyar kártyát, és Magyarország is pozitívan viszonyul Szlovákiához” – sorolja Rákóczi. Ennek köszönhetően a vegyes családok magyar tagjai is nagyobb arányban vállalják fel hovatartozásukat. A csökkenés a magyar tannyelvű diákok számában ráadásul a 2010-es évek közepén megállt, s időközben felfelé indultak a számok. Ezzel párhuzamosan az identitás magabiztossága növekedett, s a két tendencia most valahol találkozott – teszi hozzá. Emellett Lévától keletre nagy arányban találhatók a magyar iskolahálózatban magyar ajkú romák.
A magyar kisiskolások aránya és száma is nőtt az utóbbi fél évtizedben a mélyponthoz képest”
A magyar kisiskolások aránya és száma is nőtt az eltelt fél évtizedben a mélyponthoz képest: az elsősök száma szerényen, 3725-ről 3852-re. A magyar nemzetiségű kisiskolások 83 helyett immár 86 százaléka jár magyar tannyelvű iskolába. Sőt, sok szlovák gyermek szülei is magyar tannyelvű intézményt választottak.