Magyar múltunk az antik térképeken

Nyitókép: Mandiner-archív

Több mint ezer magyar vonatkozású térképpel bővült a nemzeti könyvtár platformjának már eddig is bőséges kínálata. Ez a mostani 1152 tétel, amely mindenki számára ingyenesen, jó minőségben elérhető, kereshető, böngészhető, ismét ráirányíthatja a figyelmet a hazai gyűjteményekben található térképritkaságokra, kutatásukra és bemutatásukra.

Az újonnan publikált gyűjtemény legértékesebb darabja az oldal szakmai szerkesztői szerint az az 1566-os magyarországi hadszínteret ábrázoló térkép, amelyet a híres, veronai születésű velencei rézmetsző, kiadó Paolo Forlani készített. Az ő nevéhez közel száz, az 1560 és 1571 közötti időszakból származó térképlemez köthető. Keze nyomán készült egy metszett földgömb és két, városokat ábrázoló könyv is több mint negyven látképpel. A szakirodalom a most feltöltött térképnek csupán egyetlen kiadását ismeri. A Forlani-térképhez hasonló, áttekintő jellegű munka egyébként egy másik hazai gyűjteményben is található: a Hadtörténeti Intézet és Múzeum térképtárában. Matthias Zündt nürnbergi metsző ugyanennek a közel öt és fél évszázaddal ezelőtti esztendőnek – amely az utókor számára főként Zrínyi Miklós hősi szigetvári ellenállásáról emlékezetes – a városromjairól készített látványos, földrajzi és hadtudományi szempontból is alapos áttekintést. Az 1566. évihez hasonlítható, részletes térképek azt mutatják, hogy a kartográfusoknak a 16. században már a korszak világszínvonalának megfelelő ismeretek álltak rendelkezésükre, amit a nemzetközi érdeklődésre számot tartó magyar végvári küzdelmekről szóló hadi tudósítások alapján egészítettek ki aktuális grafikai ábrázolásokkal.

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár által négy évvel ezelőtt létrehozott, most megújított felületű Földabrosz idén két kivételes jelentőségű magángyűjteménnyel gyarapodott. A 2005-ben elhunyt térképtörténész, Szántai Lajos szenvedélyes munkával több mint nyolcszáz, 1528 és 1850 között kiadott térképet gyűjtött össze az 1970-es évek kezdete óta, amelyeken a kartográfusok egyéni tudása és technikai ismerete is jól megfigyelhető. A másik kollekció, amely a kora újkori atlaszkartográfia magyar vonatkozású európai térképeiből nyújt kínálatot, Szalai Bélától, a magyar várak, városok kora újkori grafikai metszetanyagának gyűjtőjétől és katalógusba rendezőjétől származik.

A Szántai-gyűjtemény egyik legfigyelemreméltóbb darabja Lipszky János térképész, huszártiszt 19. század elején készült Magyarország-térképe, amely a csillagászati mérésekkel hitelesített határok mellett nyelvtörténeti, névtörténeti adattárként is értékes, ugyanis mintegy húszezer településnév szerepel rajta. A térkép részletgazdagságát a 20. századi mérések is igazolták, a munka nemzetközi összevetésben is a korszak legaprólékosabb földrajzi ábrázolásai közé tartozik. A Szalai-gyűjtemény egyik kimagaslóan míves térképe pedig az angol John Speed atlaszában publikált mű, amely 1627 és 1676 között számos kiadásban jelent meg. Speed jól ismert Magyarország-térképének különlegessége a díszkerete, amelyben felül a Magyar Királyság fontos városainak vedutái, két oldalán pedig magyar viselettípusok stilizált ábrázolásai láthatók gazdag, szép kivitelben.

A magyar történeti földrajz szempontjából kiemelkedő értékű darabok közé tartozik a Földabrosz kínálatából a híres csillagász, Hell Miksa térképe, amely Magyarország honfoglalás kori területét mutatja be Anonymus Gesta Hungarorum című műve alapján. Sigmund Gabriel Hipschmann nürnbergi metsző és festő munkái a török kori magyar várakat és erődítményeket ábrázolják a 17. századból. Nicolas de Fer Erdély-térképe pedig a 18. század elejének nemzetiségi viszonyait szemlélteti.

Különlegességnek számít a platform friss gyarapodásából Korabinszky János Mátyás méltán híres országtérképe, amely a gazdasági földrajz és a térkép­tudomány határterületének kiemelkedő példájaként tárja a szemlélő elé egy természeti kincsekben bővelkedő ország összképét. Korabinszky adatgazdag munkája hatalmas szakmai próba­tétel volt a maga korában, hiszen műve az ország gazdag természeti adottságait, gazdasági, ipari, bányászati, mező­gazdasági és más tevékenységeit együttesen igyekszik bemutatni közel száz jelkulcs használatával.

A digitalizált térképek jelentőségét növeli, hogy nemcsak a korabeli földrajzi ismereteket, hanem a történeti Magyarország különböző korszakainak társadalmi és gazdasági viszonyait is pontosan rögzítik, hozzájárulva a magyar történelem mélyebb ismeretéhez és megértéséhez. Közzétételük, a Földabrosz folyamatos bővítése abba a nemzetközi közgyűjteményi és tudományos folyamatba illeszkedik, amelynek során a tudományos tárak az általuk őrzött állományokat a helyben biztosított kutathatóság mellett a világháló nyilvánossága számára is elérhetővé teszik.

A Földabrosz 2020 augusztusában indult. Digitálistartalom-szolgáltatása több mint ezer év történelmének részletes ábrázolását kínálja az érdeklődőknek azzal a céllal, hogy a nemzeti könyvtár térképgyűjteményét a lehető legszélesebb körben elérhetővé tegye. A platform egyedülálló, több szempontú keresőrendszert kínál, amely lehetővé teszi a térképek akár tematikus, akár földrajzi szempontok szerinti böngészését a mai térképalkalmazói igényekhez igazodva; a felhasználók ingyenesen letölthetik és fel is használhatják a kiválasztott műveket. A nemzeti könyvtár a jövőben további bővítéseket tervez, hogy a Földabrosz a hazai és a nemzetközi térképkutatás egyik legfontosabb digitális gyűjteményévé váljon.