Sztárjátékosokat nevel, a pálya mellett egy jelenség, de saját bevallása szerint csupán átlagember. Harminc év után győzelemre vezette a Liverpoolt. Portrénk!
Jürgen Klopp az idény végén elhagyja a Liverpoolt, és – talán csak ideiglenesen – visszavonul. A nemzetközi labdarúgás ezzel egy fizikailag és átvitt értelemben egyaránt óriási karakterrel lesz szegényebb. A német edző indoklása szerint elfáradt, kifogyott az energiából, és hatvanadik születésnapjához közeledve úgy érzi, végre kipróbálná, milyen a „normális emberek” életét élni.
Merthogy Klopp egyébként saját állítása szerint normális ember, „the normal one” – ahogy parafrazeálta José Mourinho becenevét, a The Special One-t. „Egy teljesen átlagos, normális fickó vagyok a Fekete-erdőből” – fogalmazott első liverpooli sajtótájékoztatóján. Pedig sok mindent lehet mondani róla, de azt nem, hogy átlagos lenne. Élete nagy részében ugyanis – legalábbis az utóbbi huszonhárom évben biztosan – nem az átlagemberek életét élte.
Azt szeretem, ha a meccs után azt olvasom a lapokban, hogy többet futottunk, mint az ellenfél”
Jürgen Norbert Klopp 1967-ben született Stuttgartban Elisabeth és Norbert Klopp gyermekeként. Két húga van, Stefanie és Isolde. Ötévesen kezdett focizni az SV Glattenben, majd tizenhat éves korában a várostól 50 kilométerre lévő Rottenburg am Neckar településen működő TuS Ergenzingen csapatához igazolt. Fél évet a szintén Baden-Württemberg tartománybéli Pforzheim csapatában játszott kölcsönben, ahonnan az Eintracht Frankfurt második csapatába került. Onnan igazolt 1990-ben a másodosztályú 1. FSV Mainz 05 együttesébe, ahol visszavonulásáig szerepelt.
Klopp összetett személyiségének megértéséhez elengedhetetlen ismerni a családi hátterét. Elmondása szerint Elisabeth igazi anya volt. „Törődő, szerető, tele bizalommal és hittel. Bármi történt velem, amikor hazatértem, ugyanúgy szeretett” – jellemezte anyukáját. Édesapjával már sokkal bonyolultabb volt a kapcsolata. Állítása szerint kevésbé a szereteten, mint inkább a tiszteleten és az őszinteségen alapult. Norbert Klopp szintén labdarúgó volt, fia szerint kifejezetten jó játékos, ezt látszik igazolni, hogy 18 éves korában szerződést ajánlott neki az első osztályú Kaiserslautern. Jürgen nagyapja azonban azt akarta, hogy tanuljon a fia, és nem engedte, hogy profi labdarúgó legyen. Sok szülőhöz hasonlóan Norbert Klopp azt szerette volna, hogy saját beteljesületlen álmait fia valósítsa meg, és ehhez keményen fogta a gyermek Jürgent.
„Szerettem azokat a dolgokat, amiket követelt tőlem. De egy dolog, hogy szeretsz valamit csinálni, és egy másik az, hogy az apád, az edződ elégedetlen a teljesítményeddel. Mindig inkább kritizált, mint dicsért. De ilyen volt az ő generációja” – mondta róla később. Norbert Klopp valóban ritkán dicsérte a fiát, és bár büszke volt rá, ezt sosem mondta a szemébe. Rendszeresen fociztak, teniszeztek együtt, és Klopp állítása szerint egyetlenegyszer sem hagyta nyerni, ellenben megkövetelte, hogy sose adja fel, mindig törekedjen a győzelemre.
Mindent megnyert a Mersey-parti egyesülettel, amit lehetett”
A tanulásban viszont támogatta – amikor Klopp már profi labdarúgóként sporttudományi egyetemre akart menni, egyetértett vele –, különösen, mivel korábban senki nem szerzett felsőfokú képesítést a családban. Jürgen Klopp egy interjúban elmondta, hogy visszaolvasva mindig kicsit igazságtalannak érzi, amit édesapjáról mondott. Norbert Klopp 2001-ben, még fia edzői kinevezése előtt elhunyt, így nem lehetett tanúja a sikereinek. Befutott trénerként ezt nehezen élte meg. A Liverpool 2020-as bajnoki győzelméhez vezető útról készült, The End of the Storm című dokumentumfilmben így emlékszik vissza: „A legszomorúbb ebben a történetben, hogy mire edző lettem, már nem volt itt velünk.”
Úgy érzi, ma nagyon közel állnának egymáshoz. „Külsőre sosem apámra hasonlítottam, eddigi életemben inkább az édesanyám vonásait láttam magamban. Különös, hogy most, 53 évesen belenézek a tükörbe, és egy bizonyos szögből pont úgy nézek ki, mint az apám. Őrület!” – fogalmazott. Édesanyja, Elisabeth viszont megérhette sikereit: 2021-ben ment el, 81 évesen. „A világot jelentette számomra. Ő volt a tökéletes anya, minden tekintetben. Krisztus-hívőként tudom, hogy már egy jobb helyen van” – mondta ekkor.
Az evangélikus Jürgen Klopp életében fontos szerepet tölt be a hit. Ezzel kapcsolatban a The Guardiannek adott interjúban úgy fogalmazott: „Szeretem, amit csinálok, fantasztikus csapatom van, és ez elég ahhoz, hogy boldog ember legyek. Tisztelem az emberek és a játékosok vágyait, és én is a részese lehetek ennek az álomnak. De számomra nem ez a végállomás. Nem érdekel, ki hogy ítélkezik felettem. Egy nap Isten megítél, és ez az egyetlen, ami érdekel.”
Egy másik interjúban pedig arról beszélt, hogy az Istenbe vetett hite állandó biztonságot jelent az életében: „Hiszek Istenben. Szeretném, ha az emberek gondolkodnának Jézus Krisztusról, aki nagyszerű iránymutatás az élethez. Mert az élet ajándék, ő pedig hűséges társ, aki gyakran ad erőt nekem.” Klopp következetesen megvallja hitét, ha erről kérdezik az újságírók. „Amikor az életemre tekintek, hihetetlenül hálás vagyok Istennek, és látom, hogy a kezei között vagyok.”
Klopp átlagos labdarúgóként jellemezte önmagát, és karrierje alapján is ez a kép rajzolódik ki róla. Középcsatárként indult, majd 1995-ben a Mainznál jobbhátvéd lett belőle. Karrierje alatt a klub a másodosztályban szerepelt. A 191 centiméter magas játékos 340 mérkőzésen lépett pályára a csapatban, és 56 gólt szerzett, köztük néhány egészen látványosat.
Valóban nem volt kiemelkedő adottságú labdarúgó – annál inkább tehetséges volt a játék taktikai elemeiben. Képességeit igyekezett kamatoztatni, és 1995-ben sporttudományi diplomát szerzett a Frankfurt am Main-i Johann Wolfgang von Goethe Egyetemen, hiszen ő is érzékelte, hogy edzőként jobb karrierre van lehetősége. Ahogy egyszer fogalmazott, „negyedosztályú lábam volt, de első osztályú fejem”. Erre a Mainz vezetősége is felfigyelt, és amikor 2001. február 27-én felmentették a trénert, a klubot az előző héten még játékosként szolgáló hátvédet, Jürgen Kloppot nevezték ki a helyére.
Az átmeneti megoldásnak tervezett ifjú edző azonban túlszárnyalta a várakozásokat, ugyanis sikerült benntartania a klubot a 2. Bundesligában. A Mainz a következő években megszilárdította helyét a másodosztályban, majd a 2004–2005-ös idényben óriási eredményt ért el azzal, hogy bronzérmes lett, és feljutott az élvonalba. 29 évesen lett egy német másodosztályú klub edzője, és 33 évesen feljuttatta az első osztályú bajnokságba.
A következő idényben a középmezőnyben, a tizenegyedik helyen végeztek, a 2006–2007-es szezonban viszont utolsóként kiestek. Klopp maradt a klubnál, de közölte, ha nem tudja visszajuttatni a csapatot az első osztályba, lemond posztjáról. A feljutás nem sikerült, ezért az edző 18 év után érzelmes búcsút vett szeretett klubjától.
Nem érdekel, ki hogy ítélkezik felettem. Egy nap Isten megítél, és ez az egyetlen, ami érdekel”
A Borussia Dortmund a 2007–2008-as idényben mélyponton volt, a tizenharmadik helyen végzett, a vezetés pedig új edzőt keresett. Az eredetileg két évre szerződtetett Jürgen Klopp a katasztrofális állapotban lévő, nem túl erős játékosállományú csapatot első évében a hatodik helyre vezette, a következő esztendőben pedig még egyet léptek előre. Az igazi áttörés azonban a 2010–2011-es idényben következett be, amikor a Dortmund megnyerte a bajnokságot, ráadásul otthon és idegenben is felülmúlta a címvédő Bayern Münchent. Egy évvel később pedig megvédte bajnoki címét, ráadásul a kupát is elhódította, a döntőben 5-2-re verve a münchenieket. Az edző népszerűsége az egekbe emelkedett. És mivel a csapat már a Bajnokok Ligájában is szerepelt, a külföldi közönség is megismerte az együttesét az oldalvonal mellett ezer fokon égve instruáló, elképesztő gólörömöket bemutató és néha a játékvezetők fejét is leordító jelenséget, akit Jürgen Kloppnak hívnak. Időközben pedig olyan labdarúgók értek klasszis játékossá a keze alatt, mint Robert Lewandowski, Mats Hummels, Marco Reus és Mario Götze.
A dortmundi időszak kudarcokat is tartogatott. A 2012–2013-as idényben a Ruhr-vidéki együttes a Bajnokok Ligája elődöntőjében a Real Madridot Lewandowski négy góljával 4-1-re verve bejutott a döntőbe, ám ott épp a legnagyobb rivális, a Bayern München ellen alulmaradt. A bajnokságban is a második helyre szorultak a bajorok mögött, és a kupában is tőlük estek ki. A következő évben szintén másodikok lettek az ekkor már Pep Guardiola által vezetett Bayern mögött, és a kupa döntőjében is kikaptak a katalán edző csapatától. Ekkor kezdődött Klopp és Guardiola baráti vetélkedése, ami később a Premier League-ben is folytatódott. A Dortmund azon a nyáron elveszítette legjobb játékosát, ugyanis Lewandowski eligazolt a bajorokhoz. A következő idény nem is sikerült jól a csapatnak, hetedikként végzett a Bundesligában, Klopp pedig úgy érezte, hogy már nem ő a legalkalmasabb a gárda vezetésére, ezért a szurkolók bánatára távozott. Hét év alatt két bajnoki cím, két kupa- és két szuperkupa-győzelem a mérlege.
Ekkorra egyértelműen kialakult karakteres edzői stílusa, amelyet a legtöbbször gegenpressingként vagy heavy metal fociként emlegetnek. A Dortmund trénereként egy interjúban Arsène Wenger Arsenaljáról úgy fogalmazott: „Olyanok, mint egy szimfonikus zenekar, de amit játszanak, egy csendes dal. Én jobban szeretem a heavy metalt.” Ezen azt értette, hogy csapataival intenzív, dinamikus, a védekezés és a támadás közötti gyors váltásokra épülő futballt játszat. Játékosaitól pedig száz százalékot vár el: „Azt szeretem, ha a meccs után azt olvasom a lapokban, hogy többet futottunk, mint az ellenfél. Ez talán nem a legfontosabb, de ha megvan, a többit eldöntik a játékosok képességei. Nem szeretek nyolcvanszázalékos teljesítménnyel nyerni. Elvárom, hogy a játékosaim dolgozzanak keményen a győzelemért.” A gegenpressing taktika pedig azt jelenti, hogy a csapat erős nyomást helyez az ellenfélre, és amennyiben elveszíti a labdát, igyekszik a lehető legrövidebb idő alatt visszaszerezni. Ezzel egyrészt megakadályozza az ellenfél kontratámadását, másrészt ha ezt a másik csapat térfelén teszi, gyorsan gólhelyzetbe tud kerülni. Az agresszív stílus mentálisan is meg tudja törni az ellenfelet, és erre törekszik is Klopp. A taktika alapjait azonban nem ő rakta le, már jóval korábban is alkalmazták. Mainzi mentora, Wolfgang Frank, aki szintén e stílus híve volt, azt mondta, hogy Arrigo Sacchitól leste el, aki a nyolcvanas években az AC Milan legendás csapatánál alkalmazta.
2015-ben a Liverpool Brendan Rodgers helyére szerződtette Jürgen Kloppot. Megint fel kellett építenie egy gödörben lévő csapatot. A vörösök évek óta nem nyertek semmit, az előző szezonban a hatodik helyen végeztek, ráadásul nyáron távozott a csapatkapitány Steven Gerrard, akinek neve egyet jelent a klubbal. Klopp megérkezését követően megígérte, hogy négy éven belül trófeát fog nyerni a csapat. Ez majdnem az első évben teljesült, ugyanis az Európa-ligában előbb csoportelsőként jutottak tovább, majd többek közt épp a Dortmundot kiejtve a döntőbe kerültek, ám ott veszítettek a Sevilla ellen. Az angol ligakupában a Pep Guardiola vezette Manchester Cityvel szemben maradtak alul, a bajnokságban pedig a nyolcadik helyen végeztek, így megint elúszott az európai kupaszereplés.
A 2016–2017-es idényben érkezett a klubhoz a következő évek egyik kulcsjátékosa, Sadio Mané, valamint Joël Matip és Trent Alexander-Arnold. Negyedikként végeztek, így megszerezték a jogot a Bajnokok Ligája-indulásra. A következő nyáron újabb alapemberek érkeztek, köztük Klopp két talán legfontosabb Liverpool-játékosa, Virgil van Dijk és Mohamed Szaláh, valamint Andy Robertson és Alex Oxlade-Chamberlain. Ez már Klopp csapata volt. A BL-ben minden várakozást felülmúlva a döntőbe jutottak, ám ott vereséget szenvedtek a Real Madridtól. A bajnokságban ismét a negyedik helyen végeztek. Jürgen Klopp megnyerte a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség legjobb edzőnek járó díját.
Egy évvel később már beteljesült az ígéret is, és a Szaláh–Firmino–Mané támadósorral felálló Liverpool az elődöntőben a Barcelonát, a döntőben pedig a Tottenhamet legyőzve megnyerte a Bajnokok Ligáját. Klopp a nemzetközi porondon is a csúcsra ért. A bajnokságban viszont bár végig versenyben voltak az első helyért, végül egyetlen ponttal lemaradtak a Manchester City mögött. A FIFA ekkor is Kloppot látta a legjobbnak.
A 2019–2020-as idényben végre megtörtént, amire a Liverpool szurkolói harminc éve vártak: a csapat megnyerte a bajnokságot. Az edző szerződést hosszabbított, és elkezdte felépíteni a jövő Liverpoolját. Ráadásul elhódították az európai szuperkupát és a FIFA-klubvilágbajnoki címet is. Azóta egy angol ligakupát, egy FA-kupát és egy angol szuperkupát nyert az együttes, ezzel Jürgen Klopp teljessé tette a díjkollekciót, mindent megnyert a Mersey-parti egyesülettel, amit lehetett. Liverpoolnál töltött nyolcadik évében a csapat vezeti a bajnokságot, bejutott a kupadöntőbe, és minden fronton esélyes a végső győzelemre. Klopp egy megfiatalodott, a világ bármely klubja ellen versenyképes csapatot épített, és úgy érzi, nyugodt lelkiismerettel adhatja át a kispadot.
Érzelmes. Egy biztos, Klopp e tekintetben nem felel meg a németekről kialakult sztereotípiáknak. Ahogy a búcsúbeszéd közben elsírja magát, rendkívül érzékeny személyiségről tanúskodik. Érzelmesség jellemzi játékosaival való kapcsolatában is, akiknek barát és apafigura egyben. Erről azt szokta mondani, hogy ő a labdarúgói számára a töltőállomás, amely feltölti őket, ha lemerültek, nemcsak mentális, de érzelmi téren is. Azok a labdarúgók, akik vele dolgoztak, mind elmondják, hogy minden problémájukat meg tudták vele beszélni.
Szigorú. A fentiek persze nem jelentik azt, hogy ne fogná keményen a játékosait. Ha kell, tud kemény lenni, és akár az Alex Fergusontól jól ismert hajszárítómódszer is előkerül. Ezzel kapcsolatban azt mondta, néha szükségük van a játékosoknak arra, hogy felrázzák őket – ez annak idején neki is segített –, és inkább rá legyenek mérgesek emiatt ideig-óráig, mint magukra, ha veszítenek. Előfordult, hogy az egyik általa kedvelt játékost is elküldte a csapattól, mert nem volt megfelelő a mentalitása.
Szenvedélyes. Ez a szó olyan sokszor olvasható Klopp neve mellett, hogy szinte az eposzi jelzőjének tekinthető, nyilván azért, mert talán ez a közönség számára leginkább szembetűnő tulajdonsága. Minden mérkőzésen együtt él a játékkal, üvölt, drukkol, a pályára rohanva ünnepli a gólokat a játékosaival, vagy épp a védjegyévé vált levegőbe bokszolással biztatja a közönséget.
Szerény. Reálisan látta magát labdarúgóként, mainzi búcsúbeszédében pedig így fogalmazott: „Minden, ami vagyok, amit tudok, nektek köszönhető!” Egy interjúban arról beszélt, hogy inkább a háttérben marad: „Nem szeretem előtérbe helyezni magam. Nekem sokkal fontosabb, hogy akik körülöttem vannak, boldogok legyenek.”
Magabiztos. Azért félteni sem kell a szakembert. A Dortmunddal elért sikereit követően kezdte reálisan látni edzői képességeit. „Nem gondoltam volna, hogy erre képes vagyok, sokkal jobb vagyok, mint amit hittem magamról” – mondta ekkor.
Mentality monster. Klopp többször használta ezt az angol kifejezést, a szó szerinti magyar fordítása helyett a legjobb, ha fejben és lélekben erős emberként jellemezzük. A Liverpool elsajátította a „soha nem adom fel” mentalitást, és rendszeresen megfordítja hátrányból a meccseit.
Kudarctűrő. Divatos kifejezéssel rezilienciának is mondhatjuk ezt az előző adottsággal erősen összefüggő képességet. A rendkívül hasznos személyiségjegy alapjait valószínűleg az apjával való gyerekkori játszmáiban szerezte meg, és fejlesztette odáig, hogy hiába veszített el öt éven belül három európai kupadöntőt, nem tört össze. Olyannyira nem, hogy egy évvel az utolsó kudarc után, a 2019–2020-as idényben megnyerte a Bajnokok Ligáját a Liverpoollal – más kérdés, hogy a 2021–2022-es idényben szintén veszített a Real Madrid ellen, ezzel beállítva Marcello Lippi negatív rekordját három elveszített BL-döntővel. Több játékosa is felidézte, hogy amikor az elbukott Európa-liga-döntő után összetörve üldögéltek a szállodában, mindenkit felrázott, és önbizalmat öntött beléjük. Dortmundi időszakának végén Kloppnak volt egy erős mondata, amely jól jellemzi az attitűdjét: „Kevésbé fontos, hogy az emberek mit gondolnak, amikor belépsz valahová. Az már sokkal lényegesebb, hogyan vélekednek rólad, amikor távozol.” Az biztos, hogy a „normális fickó” győztesként, világsztárként, az egyik legnagyobb labdarúgóklub legendájaként távozik az általa áhított „normális” életbe, és a futballvilágban űrt hagy maga után. Ahogy Guardiola mondta, hiányozni fog. Remélhetőleg a katalán mesternek és azoknak, akik hozzá hasonlóan vélekednek, igazuk lesz, és Klopp egy kis pihenést követően visszatér.
Nyitóképen: Jürgen Klopp Szoboszlai Dominikot öleli egy győztes Premier League-mérkőzés végén. Fotó: GettyImages / Peter Byrne.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hajnal Tamás a német menedzser véleményét is kikérte a tárgyalások során.
Az egykori játékvezetőt az angol játékvezetői bizottság két botrányos videója miatt bocsátotta el, de kijelentették, hogy továbbiakban mindenben támogatják, ha segítségre lesz szüksége.
Sztárklubok ajánlatai közül válogathat a magyar szélső.
A magyar válogatott csapatkapitánya beírhatja magát Liverpool városának történelmébe.
Szoboszlaiék trénere csak a kreativitásában bízhat.
Volodimir Zelenszkij viszont mindent elutasított.
Ankarában tárgyal a magyar miniszterelnök.
