Így reagált az államtitkár, amikor Orbán Viktor megüzente neki: „Maradhat”
Schmidt Ádám interjút adott a Nemzeti Sportnak.
Hazánk igyekszik megtartani nagyhatalmi szerepét, a sportirányítás kidolgozta az új koncepcióját.
Nyitókép: Mandiner/P. Fülöp Gábor
***
Komoly és alapos előkészítő munka után ismertette a következő időszak cselekvési tervét a Honvédelmi Minisztérium égisze alatt működő Sportért Felelős Államtitkárság. Schmidt Ádám szerint tudatos, koncentrált és megtervezett módon kell működnie a magyar sportnak a következő olimpiai ciklusban, a hazai sportirányítás következő évekre vonatkozó célkitűzéseit ennek szellemében alkották meg. Létrehoztak a 2028-as játékokra szóló programot LA10 néven, amivel magasra tették a lécet, de az ehhez rendelt, növekvő támogatási forrásokat is biztosítják a kormányzatnak köszönhetően. Az államtitkár a részletek ismertetése előtt egy fontos változásra hívta fel a figyelmet.
„Kétséget kizáróan megállapítható az, hogy Európa vezető szerepét, részben vezető szerepét veszély fenyegeti. A kontinensen kívüli nagyobb népességű és GDP-vel rendelkező országok kezdik átvenni az uralmat az olimpiákon. Vizsgáltuk lakosság, gazdasági teljesítmény, de még időjárás szempontjából is a körülményeket, és tisztán látszik: Európa egyre nehezebb helyzetben van. A verseny, ami kialakulóban van, a következő olimpiákon egyre nehezebb lesz. Jellemző, hogy a bojkottált 1984-es játékokon szereztek arányaiban annyi aranyérmet európai országok, mint 2024-ben Párizsban.”
A magyar sikersportágnak számító birkózásban például a mieinknek nem termett babér idén. A kontinensről is csak Bulgária szerzett két aranyat – honosított versenyzőkkel. 2016-ban a 72 éremből 42-t, idén már csak 19-et szereztek európaiak. Összességében hazánk mindössze egyetlen bronzéremmel szerzett kevesebbet Párizsban, mint a 2021-re halasztott tokiói olimpián.
A 6 arany-, 7 ezüst- és 6 bronzérem a sportvezetés szerint „egy nagyon sikeres szereplés volt”, ugyanakkor következményekkel is járt.
Előbb kérdőívet töltettek ki, majd szeptember-októberben személyesen fogadták az összes sportági szakszövetség vezetőit, szakembereit, majd közösen kiértékelték az elmúlt időszakot.
A 2023-ban elindított Nemzeti Versenysport-fejlesztési Program 5 különböző kategóriája megmarad, de vannak változások, amiket anyagilag a saját bőrükön éreznek majd az érintettek. Lentebb csúszott például a kézilabda és a rövidpályás gyorskorcsolya, feljebb került az egyaránt aranyérmet „szállító” öttusa és tekvondó, valamint az életjeleket adó ökölvívás. Konkrét célokat is megfogalmaztak az egyes kategóriákba sorolt sportágakkal szemben az arany és/vagy éremszerzőtől kezdve egészen olyanokig, amelyektől kvótát sem várnak.
Ha már célkitűzések, a sportért felelős államtitkár azt mondta, szeretnék ha a következő olimpiai ciklusban tudatos, koncentrált, megtervezett módon folyna a munka és viselkedne mindenki a magyar sportban. Kialakították az LA10 elnevezésű programot, hogy kiemelten tudják kezelni azokat a sportolókat, akik jól láthatóan eséllyel pályáznak arra, hogy kijussanak Magyarország képviseletében a 2028-as Los Angeles-i olimpiára. A nemzetek rangsorában Párizsban a 14. lett hazánk, ami hatalmas fegyvertény, a 6 aranyérem miatt sem kell szégyenkeznünk.
„Azt a talán lehetetlennek tűnő célt fogalmazta meg a sportirányítás, hogy
szeretnénk vagy az első 10 nemzet közé bekerülni az éremtáblázaton vagy szeretnénk, ha 10 aranyérmet nyerne Magyarország.
Nem tudjuk, hogy 10 arannyal be lehet-e kerülni a 10 legjobb közé, és azt sem tudjuk, hogy a 10 közé bekerülés mennyi első helyet feltételez” – jelentette ki Schmidt Ádám, hozzátéve, hogy 2025-re máris elkülönítettek 3 milliárd forintot az LA10 menedzselésére, illetve fokozottan figyelnek az egyéni tehetséggondozásra.
Nem csupán a fenti programra érvényes, emeli a tétet Magyarország. A Nemzeti Versenysport-fejlesztési Program támogatására az ideihez képest nyolc százalékkal több, 17,72 milliárd forint áll majd rendelkezésre a tervezett költségvetés szerint. A nem olimpiai sportágak éves kerete 880 millióról 2 milliárdra nő. A sportvezetés első embere az egész magyar sportot befolyásoló tényezőnek titulálta a nevelőedzők tevékenységét, ezért programban résztvevő 460 szakember nettó 110 ezer forintos honoráriuma 200 ezerre emelkedik az új évtől. A kiemelt sportegyesületek 17,3 milliárd állami hozzájárulással számolhatnak. A sportért felelős államtitkár hangsúlyozta, fokozzák a kontrollt.
„Muszáj lesz a rendelkezésre álló forrásokat sokkal koncentráltabban felhasználnunk. Az ellenőrzést igyekszünk még hatékonyabbá tenni, bár az elmúlt 2,5 évben ebben nagy előrelépés történt. Szeretnék, ha minél kevesebb, a mi megítélésünk szerint felesleges külföldi edzőtábor valósulna meg, miközben itthon számos kiváló infrastruktúra áll rendelkezésre az olimpiai központokban és a most átadott sukorói kajak-kenu akadémián.”
Ezt is ajánljuk a témában
Schmidt Ádám interjút adott a Nemzeti Sportnak.