Aranyúszók: Berobbantak az úszóink – hozták a formát és még többet

Nyitókép: MTI / Illyés Tibor

Vasárnap véget ért az úszók utolsó medencés versenyszáma, nyílt vízi úszóink, Fábián Bettina, Rasovszky Kristóf és Betlehem Dávid lapunk megjelenésének napján, csütörtökön, valamint pénteken szerepelnek majd a 10 kilo­méteres versenyeken. Magyarország 23 fős úszókerettel képviseltette magát a franciaországi játékokon, és a medencés számokban hat pontszerző helyet, a két arany- és egy ezüstérem mellett két negyedik és egy hatodik helyezést ért el. Ezzel az úszás a magyar olimpiai küldöttség legeredményesebb sportága az olimpián, és nem is valószínű, hogy más szakág megelőzné. Magyarország hetedik lett az úszók érem­táblázatán, a sportágban az Egyesült Államok, Ausztrália, Francia­ország, Kanada, Kína és Olaszország előz meg minket eredményesség tekintetében, ami nem rossz teljesítmény. Hétfőn ennek ellenére lemondásra szólították fel a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) vezetését – méghozzá nem is akárki tette ezt. A magyar úszósport történetének egyik legsikeresebb versenyzője, a háromszoros olimpiai, kilencszeres világ- és tizenötszörös Európa-bajnok Hosszú Katinka nyílt levelében azt írta, a szervezetnek sosem volt olyan vezetése, amely ennyire károsította volna legjobb versenyzője felkészülését. A sportoló szerint Milák Kristóf legnagyobb ellenfele, a párizsi játékokon négy olimpiai bajnoki címet és egy bronzérmet nyerő Léon Marchand, valamint edzője, az amerikai Bob Bowman a MÚSZ által közzétett információkból tudta, hogyan készüljön a magyar úszó ellen. 

Tény, hogy az olimpia előtt még szakmai körökben is kétségek vetődtek fel azzal kapcsolatban, hogy Milák Kristóf képes lesz-e újabb olimpiai bajnoki cím elnyerésére. A 24 éves sportoló ugyanis a múlt évben válságba került: 2023 áprilisában könnyedén olimpiai szintet úszott az országos bajnokságon, de aztán valami megváltozott. A 200 méteres pillangóúszás tokiói aranyérmese és világcsúcstartója, a 100 méteres táv ezüstérmese kihagyta a fukuokai világbajnokságot, és egyre kevesebbszer jelent meg edzésen, az év elején nem vett részt a magyar csapat dubaji edzőtáborában, és a dohai vizes vb-n sem indult. A szövetség vezetése és sokszor az edzői sem tudták elérni a sportolót, Milák a sajtóval sem volt hajlandó szóba állni. 

Hosszú szerint a szövetség vezetése rosszul kezelte a helyzetet, és az ellenkezőjét tette, mint ami a dolga lett volna, ezért le kell mondania. A MÚSZ vezetése lapzártánkig nem reagált az úszónő levelére. Tény, hogy a magyar úszósport vezetői aggodalmukat fejezték ki Milák edzettségi állapotát illetően, ami nyilván hatással lehetett volna (vagy volt is, döntse el mindenki maga) az olimpiai szereplésre. Mindenki azt figyelte, hogyan teljesít majd a világklasszis tavasszal az országos bajnokságon, majd a Mare Nostrumon – Milák a világcsúcsától messze elmaradt, de az év legjobb eredményeit úszta. Megindultak a pletykák, hogy az egész történet csak elterelés lehetett, és titokban biztosan folyamatosan edzett – előbbi kevéssé valószínű, utóbbi annál inkább. Sőt olyan szóbeszédet is lehetett hallani, hogy Texasban készült – ennek a valószínűsége azonban minimális. 

Párizsban aztán gyorsan kiderült, hogy Milák Kristóf igazat mondott a múlt évben adott talán egyetlen nyilatkozatában, és tényleg mindent a jó olimpiai szereplésnek rendelt alá, ugyanis fő számában, a 200 méteres pillangóúszásban rendesen bekezdett. Az előfutamban 1:53,92-es időt úszott, több mint egy másodperccel jobbat, mint Marchand, a középdöntőben javított ezen, 1:52,72-t ért el, és itt is jobb volt, mint legnagyobb ellenfele. A döntőben még gyorsabban úszott, de az 1:51,75-ös időeredmény csak az ezüstéremhez volt elég, a francia ugyanis az utolsó 50 méteren lehajrázta. A magyar úszófenomén azonban mintha ettől csak még motiváltabb lett volna, és másik számában, 100 méter pillangón a legjobb idővel jutott a fináléba, ahol magabiztosan nyert. A hogyan továbbról egyelőre nem tudni, Milák azóta sem nyilatkozott, egy biztos: ha folytatja karrierjét, új edzővel fogja tenni, trénere, Virth Balázs ugyanis kijelentette, szerinte az olimpiai bajnoknak új inspirációra és új mesterre van szüksége. Milák Kristóf címvédése ugyan nem sikerült, megfordította legutóbbi olimpiai eredményét, és Tokió után ismét bajnok lett. Két egymást követő olimpián úszásban nyerni óriási eredmény, erre a magyarok közül eddig csak a legnagyobbak, Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás voltak képesek. 

Milák Kristóf már ott van közöttük, és a párizsi eredmények alapján lehet, hogy négy év múlva újabb úszó csatlakozik e szűk klubhoz. Lett ugyanis a magyar úszósportnak még egy olimpiai bajnoka, a 21 éves Kós Hubert. Az ifjú sportoló messze több mint „nagy tehetség”, és ezt bizonyította is az idei játékokon. Már a tokiói olimpián is részt vett, majd 2022-ben Európa-bajnok lett Rómában, és országos bajnoki címet szerzett. Ekkor még vegyesúszásban aratott sikereket. A 2022-es világbajnokság nem úgy sikerült, ahogy tervezte, a verseny után viszont lehetőséget kapott, hogy az Egyesült Államokban Michael Phelps egykori és Léon Marchand jelenlegi edzőjével dolgozzon. Élt is a lehetőséggel, és ez minden téren változást hozott. 

Az amerikai sikeredző hatására inkább a hátúszásra koncentrált. Kós Hubert szerint az itthoni alapok az álló­képességét adták meg, a tengerentúli edzésmunka pedig amellett, hogy gyorsabbá és erősebbé tette, a magabiztosságát is növelte, nagyobb lett az önbizalma, és már nem fél odaállni a riválisok mellé egy nagy versenyen. A fukuokai világ­bajnokságon 2023-ban 200 háton kiváló idővel aranyérmes lett, ezzel előlépve a legnagyobb olimpiai reménységek közé. 
A mindig szerény sportoló idén tavasszal ki merte mondani, hogy Párizsban olimpiai bajnok szeretne lenni. Erre minden kilátása megvolt, hiszen az egyik legnagyobb esélyesként ugrott medencébe fő számában, a 200 méteres hátúszás döntőjében. És nem csak azért, mert jó néhány riválisa nem került be a fináléba – az előző olimpián ezüstérmes amerikai Ryan Murphy az elődöntőben kiesett, a Tokióban olimpiai rekorddal (1:53,27) győztes orosz, Jevgenyij Rilov nem szerepelt a játékokon, a bronzérmes Luke Greenbanket az előfutamban kizárták. A mezőny azonban így is erős volt, ezt jelezte, hogy az idei világbajnok, a spanyol Hugo González csupán a nyolcadik, utolsó helyen került a döntőbe. Kós Hubert azonban nemcsak ezért bizakodhatott, hanem azért is, mert az elődöntőben is nagyot úszott, és a legjobb idővel (1:55,96) jutott tovább – mindezt úgy, hogy víz ment a szemüvegébe, ezért nem is látott rendesen. 

A fináléban pedig bár végig a második helyen haladt a jól induló görög Aposztolosz Hrisztu mögött, az utolsó 50 méteren megelőzte, és 1:54,26-os idővel bajnok lett, megszerezve a magyar küldöttség első párizsi aranyérmét. Kós stabilitását jelzi, hogy a döntőben úszott rész­idői szinte megegyeznek a tavalyi vb döntőjében elért eredményekkel. Ahogy a nadrágja is, hiszen babonából ismét a Japánban „győzelmet hozó” szerelést vetette be. A döntőt követően lapunknak úgy nyilatkozott: tudta, ha az első 100 méteren jó tempóban úszik, megnyerheti, mert az edzések alapján érezte, hogy nagyon jó a második 100-on. De csak a célba érést köve­tően tudta meg, hogy ő nyert, mert a verseny közben nem látott semmit. Az olimpiai bajnok elmondta azt is, igazán örül, hogy boldoggá tudta tenni honfitársait a győzelemmel, és ezzel lekerült a válláról minden eddigi teher. 

A két bajnokon kívül is vannak úszóink, akiknek párizsi teljesítménye elismerést érdemel. Elsőként mindjárt a Rióban olimpiai bronzérmes Telegdy­-Kapás Boglárka, aki már korábban jelezte, negyedik olimpiai részvételével búcsúzik az aktív versenyzéstől. Az úszónő az olimpiára érkezve megbetegedett, 38 fokos láza volt, mégis rajtkőre állt, és 200 méteres pillangó­úszásban bejutott a középdöntőbe, ahol hetedik lett. Szintén betegségből felépülve ért el meglepetéseredményt Betlehem Dávid. A hosszútávúszó, aki az idei Európa-­bajnokságon egyéniben 5 kilométeren és csapatban is aranyérmes lett, bejutott az 1500 méteres gyorsúszás döntőjébe. Ez önmagában is szenzáció, hiszen ebben a számban magyarként utoljára Wladár Sándor döntőzött 1980-ban. Az azonban végképp óriási eredmény, hogy a csupán 20 éves úszó az országos csúcsot 5 másodperccel megjavítva úgy lett negyedik helyezett, hogy az utolsó 50 méteren gyorsabb volt, mint a világcsúccsal aranyérmes Bobby Finke, és alig több mint 1 másodperccel maradt le a dobogóról. Persze bánkódott kicsit emiatt, de a 10 kilométeres nyílt vízi versenyben még esélyes lehet egy éremre. Közel volt a dobogóhoz Németh Nándor is, aki a 100 méteres gyorsúszás döntőjében mindössze 1 századmásodperccel maradt el a harmadik helyen célba érő román David Popovicitől egy szintén világcsúcsot hozó versenyben. Említést érdemel még a fiatal versenyzőkből álló női 4×200-as gyorsváltó, amely hatodik lett Párizsban. Összességében jól teljesített az olimpián a magyar úszódelegáció, és a fiatal versenyzők eredményei reményt adhatnak a jövőre nézve.