Amikor a kórtermekben is Szepesi hangja szólt: 70 éve lettek vb-ezüstérmesek Puskásék
2024. július 04. 05:30
Németország a világbajnok, de Magyarországé a világ legjobb csapata.
2024. július 04. 05:30
6 p
14
0
136
Mentés
Nyitókép: Puskás Ferenc hiába áll lesben, a labda a német kapusé. Egy kép a Nyugat-Németország–Magyarország vb-döntőről. Fotó: Fortepan/ETH Zürich.
Napra pontosan 70 esztendeje, 1954. július 4-én veszítette el a labdarúgó világbajnokság döntőjét Magyarország. A csoportmérkőzésen 8:3-ra legyőzött nyugat-németek a fináléban is három gólt szereztek, a magyar válogatott azonban a nyolccal szemben csak kettőt… Kevesen gondolták volna, hogy az Aranycsapat vereséget szenved, hiszen a svájci tornán már két „világbajnoki döntőt” is sikerrel vett Brazília és Uruguay legyőzésével. Feleki László, a Népsport szakírója persze óva intett mindenkit, mint írta a vb-döntő előtt, ne a 8:3-ra megvert német csapatra gondoljunk, hanem arra, amely 6:1-re ütötte ki Ausztriát. Optimizmusban persze nem volt hiány a döntő előtt. A magyar játékosok fürdőbe, majd moziba mentek az Uruguay elleni elődöntős siker után, a Népsportban pedig szokás szerint lelkesítő olvasói levelek jelentek meg. Fodor István Gyömrőről például a következőt írta:
Olyan sokan akartak ott lenni az évszázad mérkőzésének visszavágóján, hogy a pletyka szerint két fiút úgy csempésztek be a meccsre, hogy előző éjszaka befalazták őket egy üregbe a Népstadionnál.
„Az Alföld rónáin, ahol vígan cseng már a kasza, s aratják az érett gabonát, az ózdi kohók mellett, a dorogi szénbányákban, az irodákban és egyebütt játékosainkról beszélnek, rájuk gondolnak.”
Sokan versbe foglalták a lelkesedésüket, egy bizonyos Sikolya Károly négy költeményt is küldött a Népsportnak. A versek színvonalát látva az újság azért annyit megjegyzett, a döcögő rímek mögött fellelhető a szerető szív…
Magyarországon mindenki Szepesi rádióközvetítését akarta hallani. Éppen ezért a rendszer engedélyezte, hogy a kórházakban, italboltokban, éttermekben, cukrászdákban kihelyezhessenek rádiókészülékeket,
de még a nagyobb strandokon is Szepesi szólt a hangszórókból.
Mint ahogy Szegeden, Baján és Debrecenben is a forgalmasabb tereken Szepesi hangja szállt tova. A többit tudjuk. Hiába vezetett gyorsan 2:0-ra a magyar együttes, a folytatás pocsékul alakult. Többen is formán kívül játszottak a legendák közül, ráadásul Ling játékvezető három sorsdöntő hibát is elkövetett a Népsport szerint: „Nem adta meg a magyar csapat harmadik, szabályos gólját. Nem ítélt 11-est Kocsis elgáncsolásáért és nem vette észre, hogy a harmadik német gól előtt Bozsikkal szabálytalankodtak” – vélekedett a sportlap.
A vereség hatására a vb-küldöttség budapesti fogadása elmaradt és gyógyírként hatott, mikor Willy Meisi, a tekintélyes World Sports főszerkesztője kijelentette: Németország a világbajnok, de Magyarországé a világ legjobb csapata. Az utóbbit jelzi, hogy a világbajnokság álomcsapatába nem kevesebb, mint hat magyar játékos került (Grosics, Bozsik, Kocsis, Hidegkuti, Puskás és Czibor), német ellenben csak egy… A vb másnapján megjelent Népsportot sokan összetépték, indulatból nem volt hiány, az újság viszont enyhébb fokozatokról számolt be. Mint például arról a biatorbágyi férfiról, aki annyira szomorú volt a vb-döntős vereség után, hogy a következőt vetette papírra:
„Két hónapja vettük a rádiót, a lakásunk dísze volt, állandóan szólt. Vasárnap óta rá sem tudok nézni.”
Persze a lapok próbáltak pozitív üzeneteket megfogalmazni, többek között azt írták, ez a csapat még sok sikert fog szerezni a magyar színekben és sok örömet a magyar sportkedvelőknek. Nem egészen így történt. 1956 októberében a levert forradalom után nem láthattuk többé az Aranycsapatot.
„Az Aranycsapat által képviselt értékek ma is menők: a pazar focitudás, a nemzetközi siker, az erőt adó és összekovácsoló nemzeti büszkeség” – Szöllősi György, Puskás Ferenc életrajzírója a Mandinernek.
Puskás Ferenc leszármazottai és a Real Madrid nemzetközi igazgatója jelenlétében avatta fel Orbán Viktor a legendás magyar futballistának emléket állító múzeumot a Puskás Arénában.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint soha nem fog létrejönni egy Orbán Viktor–Magyar Péter-vita.
p
3
0
5
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 136 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Chardonnay99
2024. július 04. 17:23
A VB lebonyolítása is elég érdekes volt. Ugyanis a csoportmérkőzések után a csoportgyőztesek kerültek az egyik ágra, míg a csoportmásodikok a másikra, ilyen megoldás később, sem VB-n, sem EB-n nem volt. Normális esetben Jugoszláviával kellett volna játszanunk, míg az NSZK kapta volna Brazíliát.
Ez olyan mint trianon. El kell kezdenünk feldolgozni és tovább lépni.
Egyszerűen megölik a Magyar néplelket.
Ha megnyerjük negyed ennyit se beszélnénk róla.
Amúgy talán a legnagyobb hibája a magyaroknak, hogy se nyerni se veszteni nem tudunk. Ha nyerünk pöffeszkedünk és azt hisszük örökre nyeregben maradunk. Ha vesztünk akkor meg összedől a világ.
Egy régi ázsiai mondást kéne magunkévá tenni. Ez is elmúlik egyszer.
Önmérséklet a győzelemben önmérséklet a vereségben.
Még több, mint 20 évvel ezelőtt volt egy műsor erről a döntőről a német tévében. Gyakorlatilag beismerték, hogy doppingoltak. A német csapat egészségügyi kísérői között volt egy pofa, aki már a háború alatt is teljesítmény növelő szerekkel kísérletezett (természetesen a Wehrmacht keretében). Az elődöntők során nem engedték tevékenykedni, mert tartottak a mellékhatásoktól. Aztán amikor a vígaszágon bejutottak, szabad kezet kapott. A tévéadásban megszólalt egy pár akkori játékos (még többen éltek az 54-es német csapatból), akik elmesélték, hogy minden meccs előtt kaptak egy fröccsöt a doktortól. Ez akkoriban nem számított szabálysértésnek, a doppongolásnak még a fogalmát sem ismerték.