Csak 11 évesen kezdett el focizni, most mégis az Eb-re készül.
Nyitókép: MTI / Kovács Tamás
A 67-szeres magyar válogatott Lang Ádám az egyik olyan labdarúgó, aki mindig is Marco Rossi szövetségi kapitány alapembere volt. A 2018 óta tartó Rossi-érában egyedül Nagy Ádám lépett pályára többször nála a nemzeti együttesben, s bár a tavasszal eltört a lábközépcsontja, ma egészségesen várja a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokságot. A 31 éves hátvéd egyike annak a hat magyar labdarúgónak, akik 2016 és 2021 után zsinórban a harmadik Eb-re készülnek.
Lang Ádám nagy utat tett meg: épp húsz éve, szokatlanul későn kezdett el futballozni, és nemrég volt tíz éve, hogy debütált a válogatottban. Ez alkalomból a Magyar Nemzet készített vele interjút, amelyben szó esik arról is, hogy édesapaként most már ő próbál jó példát mutatni gyermekeinek.
Válogatott védőnk eredetileg úszóként kezdte, csak később lett belőle labdarúgó.
Nagyon szeretett pancsolni, és az iskolai úszásoktatást megkedvelve elkezdett egyesületbe járni. Napi két edzése volt, úgy véli jó szinten úszott, de nem volt kiemelkedő.
Ezt is ajánljuk a témában
A lábfejében repedt el egy csont, kérdéses volt, az Európa-bajnoki felkészülésbe bekapcsolódhat-e. Kérdés, milyen osztályzatot kapna testnevelő tanárától a bukfencére. Szoboszlai Dominik nem bírta ki röhögés nélkül...
Emellett persze mindig focizott is, de komolyan csak 11 évesen kezdett a sportággal foglalkozni, miután egy nyári focitáborban szóltak, hogy érdemes lenne edzésre járnia. Úgy látja, ezzel 5-6 évvel le volt maradva, ami komoly hátrány, de sikerült behoznia ezt. Persze ehhez sok akarat, elszántság és az edzőkkel végzett pluszmunka kellett.
Először csatárként próbálkozott, de gyorsan kiderült, hogy a védelemben érzi otthon magát.
A veszprémi akadémián nagyon sokat tanult az edzőitől, különösen Orbán Tamástól, aki egyfajta mentor is volt az életében, mert tudta, hogy milyen volt a családi háttere. „Voltak nehéz napjaim, főleg kamasz fiúként” – fogalmazott, majd elmondta, hogy hatéves volt, amikor a szülei elváltak, ő az apjához került, az öccse pedig az anyjához. „Voltak konfliktusok, történtek olyan dolgok, amiket egy éretlen gyerek nem tud feldolgozni. Emiatt nem mindig voltam jó lelkiállapotban, de az edzéseken odafigyeltek rám, megkérdezték, hogy otthon minden rendben van-e, tudnak-e segíteni. Terelgettek. Nemcsak mint futballistát, hanem úgy is, mint felcseperedő kamaszt, akinek meg kellett birkóznia az élet nehézségeivel.
Azt is mondhatnám, hogy a futball megmentette az életem. Sokszor szívesebben voltam a pályán, mint otthon. Egy gyerek még sok mindent nem ért, de azt már érzi, fel tudja mérni, hogy hol jó, hol nem jó.
Hol szorong, hol nem szorong. Így amikor a suliban kicsengettek, lementem a menzára ebédelni, majd felszálltam a buszra, és nem hazamentem, hanem a pályára. Lehet, hogy még nem is volt nyitva, senki más nem volt még ott, de akkor is inkább ott voltam. Hálás vagyok a futballért, mert ha nincs az életemben, akkor rossz irányba is mehettem volna. Nem keveredtem rossz társaságba, nem bandáztam, nem dohányoztam a nagymenőt játszva, mint a lakótelep császárai, de voltak, akik züllöttek, nem tudták a képességeiket kiaknázni. A futball nélkül talán én is így jártam volna.” – tette hozzá a labdarúgó.
Lang Ádám tíz éves válogatott pályafutása alatt mélységeket is megélt, ilyen volt az andorra elleni vereség. Úgy érzi, Marco Rossi abban hozott újat, hogy az egész játékhoz való hozzállás pszichológiai hátterét változtatta meg. Szerinte az olasz mester „elképesztően elhivatott ember”, aki most sem elégszik meg azzal, hogy újra ott vagyunk az Eb-n, mindig fejlődni akar, és ez a habitusa átragadt az egész csapatra.
„Olyan, mint egy tanár, akire felnézünk: tanít minket, jobb emberré is akar formálni. A mai válogatott már olyan karakterekből áll, akik gyűlölnek veszíteni. Ha meló van, azt véresen komolyan vesszük, és húzzuk egymást előre.”
– fogalmazott. Úgy érzi, az akarattal előtte sem volt gond, de korábban iszonyatosan negatívan reagáltak a rosszabb helyzetekre, ami még mélyebbre taszította a csapatot. „Nyilván ma is kielemezzük, ha valami rosszul sült el, de nem az van, hogy másnap úgy jössz be az öltözőbe, hogy síri csend van, nem lehet feltenni zenét, nem lehet mosolyogni sem, mert temetői a hangulat. Rossi elérte, hogy másként álljunk a sporthoz: a tegnapon már nem lehet változtatni, de a holnapon még igen. A hibák után nem nyalogatjuk a sebeinket, hanem azonnal megpróbáljuk kijavítani őket” – mondja.
Lang Ádám úgy érzi, tíz év alatt ő is rengeteget változott, és meri hinni, hogy a jó irányba.
Megfontoltabb, nyugodtabb, és nagy szüksége volt rá, hogy megtanuljon továbblépni a rossz dolgokon. Azelőtt borzasztóan őrölte magát, amire rá is ment egy szezon, amikor Franciaországban váratlanul kikerült a csapatból, megkérdőjelezte a saját képességeit, így nem tudott olyan teljesítményt nyújtani, hogy rácáfoljon az edző döntésére.
„Ilyen szempontból erősebb vagyok, és ebben sokat segített, hogy apa lettem, ami óriási felelősség. Egy szülő akarva-akaratlanul is példakép a gyerekei szemében, akik ha azt látják, hogy apa folyamatosan búvalbélelt, nem képes megoldani a gondjait, akkor ők is ezt a mintát veszik át. Az enyéim most négy és fél, három és másfél évesek.
Azt akarom megmutatni nekik, hogy apa hibázik, mert a hiba az élet és a futball része, de tanulok és felállok belőle”
– mondja Lang Ádám.
A válogatott labdarúgó szerint a nemzeti együttes tagjainak olyan érzelmi töltetet jelent az Eb-szereplés, hogy senkit sem kell motiválni. A Németország, Magyarország, Svájc és Skócia válogatottjaiból álló A-csoportról azt mondja, biztos benne, hogy az elsőtől az utolsó másodpercig kiélezett harc lesz a továbbjutó helyekért. Azzal, hogy papíron mik az esélyek, nem foglalkozik, szerinte nekik csak magukkal kell törődniük, ugyanazokra az alapokra és egymásra kell támaszkodniuk, mint eddig. Szembe kerülnek majd topligás sztárokkal, de ezeket a különbségeket az egységgel és harmóniával el lehet tüntetni, ezt már bizonyítottuk. Minden meccs kiélezett lesz, nüanszok döntenek majd – véli.
A magyar válogatott rekordere és debreceni klubtársa, Lang Ádám a Mandiner kérdéseire is válaszolt a Puskás Arénánál.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya az örmények elleni következő mérkőzésről is beszélt.
Az olasz szakember nem rejtette véka alá frusztrációját.
A meccs utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, drasztikus döntést fontolgat.
Katasztrófáról, minden idők egyik legszörnyűbb vereségéről írnak.
Elárulta, mitől olyan nehéz legyőzni Marco Rossi legénységét.
Tessék választani!
Miért ünnepelnek a katolikusok egy barbár kivégzőeszközt? Végül is... a kérdés jogos: tényleg, miért állítjuk középpontba azt a fát, amelyen az Emberfia kínhalált szenvedett? Ádám Rebeka Nóra írása.
