„Nem vagyok nosztalgiázós típus” – a 70 éves Kemény Dénes a Mandinernek

Fotó: MTI/Kovács Anikó

Állatorvos, családapa, edző, elnök, önkéntes, szakács, vadász – a legtöbben mégis a férfi vízilabda-válogatott legendás háromszoros olimpiai bajnok szövetségi kapitányaként ismerik. Kemény Dénes június 14-én a 70. születésnapját ünnepli, de nem nosztalgiázós típus, így nem vágyik különösebb meglepetésre.

„Az aktív életmód tart frissen és mondhatom, fiatalon. Hétvégén például egy csodálatos toszkán esküvőn voltunk a barátaink meghívására, ahol floridai volt a menyasszony és manchesteri a vőlegény. Gyönyörű helyszínen, jó hangulatban telt a kétnapos esküvő. Ilyenkor mindig az a veszély, ha túl feszes az ember, akkor nem érzi jól magát. Na, itt erről szó sem volt, mindenki kellően lazán állt az alkalomhoz, jó alapot adott, hogy mosolygós és jókedvű párt ünnepeltünk, nagyszerű volt látni a boldogságukat. Ha már ott jártunk, összekötöttük az eseményt egy kis firenzei turistáskodással. A legkisebb fiam és a barátnője is velünk tartott, így megmutathattunk nekik olyan helyeket, amik nem maradhatnak ki egy olasz hétvégéből.

– kezdte lapunknak Kemény Dénes, aki annak ellenére idilli gyerekkorról mesélt, hogy a szülei válása után édesapja egyedül nevelte.

Apai intelmek

„Háromévesen maradtunk ketten, és az óvodán kívül minden időmet apámmal töltöttem. Nem beszélte tele a fejemet, sokkal inkább példaként járt elöl. Tudom és érzem, hogy ez mennyire fontos: három fiam van, kamaszkorukig az apa a fő mintájuk, utána kezdenek el kritizálni. Ez egyébként a válogatottnál is látható volt, a fiatalok kérdés nélkül elfogadták, amit mondott az ember, aztán, ahogy jöttek az eredmények, magukkal hozták a saját elképzeléseiket. És miután letettek valamit az asztalra, egyre nyilvánvalóbban hangot is adtak ennek. Nincs ezzel semmi gond, amíg a tisztelet hangján szólnak. Így van ez a családban is.

Nálunk például nem volt kiugró a karácsony fontossága. Egész évben megvolt a figyelem, a gondoskodás, ha valamire szükség volt, megkaptam, és nem kellett várni az ünnepig. Ha tavasszal szerettem volna biciklizni, akkor megvettük, mert nyáron használjuk. Így volt praktikus" – emlékezett a háromszoros olimpiai bajnok sikerkapitány, akinek az édesapja meghatározó jelentőséggel bírt az edzői pályafutására. Sydney, Athén és Peking – zsinórban három olimpián állhattak a dobogó tetejére a magyar férfi vízilabdások!

Szenvedélye: a vadászat

A legendás vízilabdaedző óriási vadász. Már fiatalon elkötelezte magát az erdővel, a vadászat számára több puszta hobbinál, valódi létforma.

„A rendkívüli nehézsége tetszett meg. A férfiak nagyon szeretik a kihívást, hiszen a vad nem partner abban, hogy elejtsék. Jobbak az érzékszerveik, a reflexeik, így sosincs könnyű dolga a vadásznak. Kezdetben a természet szeretete vonzott, kirándulások után éreztem igazán, hogy az erdőben valóban ki tudok kapcsolni. Levizsgáztam és 1990 óta járok vadászni. Először olyan tapasztalt vadászokkal mentem, akik nagyvadas, szarvasos, vaddisznós területen vadásztak és vacsora közben át tudták adni a szakértelmüket, meglátásukat, az erdőhöz való hozzáállásukat. Ekkor szembesültem azzal, hogy is kell gondolkodni a vadászatról. Soha nem megyek ki csak távcsővel, mindig viszem a puskámat, mert sosem tudom, hogy milyen helyzettel találkozom.

Ez a sikeres szereplés érdekében is történt. Aztán az utóbbi időben elsősorban a legkisebb fiammal mentem az erdőbe, és igyekeztem átadni valamit abból, amit magamra szedtem az évek alatt. Ősi tudás, amit élmény átadni a gyereknek” – fogalmazott az állatorvos végzettséggel is rendelkező szakember, akit az emlékezetes születésnapjairól is megkérdeztünk.

Olimpiai érmekkel meglephetik

„Az 50. születésnapomra szolid tervem volt, de a párom és Benedek Tibi úgy szervezte, hogy este kaptam egy meglepetés születésnapot a barátoktól és a játékosaimtól. A hatvanadiknál inkább elvonultam. Nem vagyok egy nagy születésnapozó, most sem terveztem ünnepséget, ugyanakkor

A barátokkal nem vagyunk dátumfüggők, bármikor szívesen vacsorázom velük, függetlenül az apropótól. Ha az év minden napján erősek az emberi kapcsolatok, akkor nincs nagy gond” – tette hozzá Kemény Dénes, akinek a nyárra azért van egy nagy vágya.

„Nagyon szeretném, ha mindkét csapat dobogós lenne az olimpián – pont úgy, mint legutóbb. Az érem színét úgyis apróságok döntik majd el. Rendkívül nehéz lesz, mert a fiúknál 8-9, a lányoknál 4-5 közel egyforma csapat van, de Tokióban megtörtént, ráadásul akkor először úgy, hogy mindkét válogatott érmet hozott. Az esélyeink most is nagyon jók.”